2022.08.16. 14:09
A Tisza-tó nélkül komoly veszély fenyegetné a vízellátásunkat
Nemrég látott napvilágot a hír, miszerint a Tisza-tó napról napra négy centimétert apad, az alacsony vízállás miatt Sarudon már a vízi játszóteret is el kellett bontani. Az aszályos idő az egész országot sújtja, de a Tisza mentén élőket megdöbbenti a folyó alacsony vízszintje. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban Fejes Lőrincet, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivízig) kiskörei szakaszmérnökét kérdeztük.
Elődeink jól döntöttek, mikor megtervezték és létrehozták a víztározót, mert ennek köszönhető, hogy még ilyenkor is ki tudjuk szolgálni a felmerülő vízigényeket – hangsúlyozta Fejes Lőrinc
Fotó: Ujvári László
– Rendkívülinek számít-e az idei helyzet?
– Voltak már hasonlóan aszályos és vízhiányos időszakok, de egy biztos: a Tisza-tó negyvenöt éve íródó történetében eddig ez a legnagyobb. Korábban 1992-ben, 2012-ben és 2015-ben is kimagaslóan aszályos időszakkal álltunk szemben, de ide sorolható a 2017-es esztendő is. Igaz, egyik sem volt olyan mértékű, mint az idén tapasztalt. A Közép-Tisza-vidéken csak 1963 óta mérjük az éves csapadékmennyiséget, és annak eloszlását. Ez idő alatt nem tapasztaltunk az ideihez hasonló hosszúságú vízhiányos időszakot, azonban ez nem jelenti azt, hogy korábban ne lettek volna ilyen aszályos esztendők. Hasonlót tapasztalhattak elődeink az 1930-as években, mikor az aszálykár olyan méreteket öltött, hogy úgy döntöttek, megépítik az úgynevezett Horthy-csatornát Tiszafüred-Örvénynél, ami egészen Kenderesig biztosítja a vizet a mezőgazdasági öntözéshez.
– Hogy áll jelenleg a Tisza-tó, milyenek a tapasztalatok?
– Már nyár elejétől tapasztalható egy lassú, de folyamatos vízszintcsökkenés. Majd július 20-a körül szintugrás történt, egészen augusztus első hetéig, amikor pár napos stagnálás következett. Ezt követően augusztusban napi 3–5 centiméteres apadást tapasztaltunk, ami a hónap közepére valamelyest mérséklődött, jelenleg napi 2–3 centiméteres apadásról beszélhetünk. Szolnok és a környező települések vízellátása, az alsó folyószakasz ökológiai vízellátása, a csatornákon kiengedett mezőgazdasági öntözésre szánt mennyiség, valamint a napi párolgás együttesen meghaladja a folyón beérkező vízmennyiséget. Ezt a Tisza-tó vízkészletéből pótoljuk, ezért tapasztalható folyamatos vízszintcsökkenés a tározó több pontján.
– Volt-e már szükség korlátozások bevezetésére?
– Nem, de folyamatosan figyeljük és elemezzük a helyzet alakulását. A hajósoknak nemrég hirdetményt adtunk ki, amiben körültekintésre és óvatosságra intjük őket. Természetesen nem könnyű a különböző érdekek és felmerülő igények kielégítése, de igyekszünk egyensúlyt teremteni. Szigorú szabályok rendelkeznek a Tisza-tó üzemrendjéről, a vízkormányzás főbb szempontjairól, amiktől nem térhetünk el.
– Egyre többször merül fel, hogy az idén tapasztalható csapadékhiány egy fokozatosan romló tendenciát mutat. Ezt cáfolja vagy megerősíti?
– Valóban érzékelhető egy ilyen folyamat, azonban nem az éves csapadékmennyiséget, hanem a csapadékeloszlást illetően. Az utóbbi években a szélsőségek irányába tolódik el a Közép-Tisza-vidéken is az éves csapadékmennyiség eloszlása, hosszú aszályos időszakokat nagyon csapadékos hetek-hónapok követnek. Még az sem kizárható, hogy az idei csapadékmennyiség is megközelíti majd a sokéves átlagot, de az már nem arányosan fog megoszlani év közben, hanem mindössze néhány hónap leforgása alatt hullik le. Az elmúlt évtizedeket alapján nem ez lenne az első alkalom.
– Ilyenkor értékelődik csak fel igazán a Tisza-tó, és annak vízkészlete.
– Kijelenthető, hogy a Tisza-tó vize nemzeti kincs, ami évről évre megerősítést nyer, különösen az ilyen időszakokban. Elődeink jól döntöttek, mikor megtervezték és létrehozták a víztározót, mert ennek köszönhető, hogy még ilyenkor is ki tudjuk szolgálni a felmerülő vízigényeket. Érdemes elgondolkodni azon, hogy mi lenne velünk a Tisza-tó nélkül...
