A méhészek életét is megkeseríti az aszály, nagy a baj a Jászságban is

Számos kihívás nehezíti a méhészeti ágazatot. Az elmúlt harminchárom évben összesen nem éltek meg annyi változást a méhészek, mint a mögöttünk hagyott egy évben – hangzott el a minap a XXXIV. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó keretében tartott szakmai fórumon Jászberényben. Az előadók az ágazati aktualitások mellett a mézpiac helyzetét is elemezték.  

Az orosz-ukrán háború gazdasági következményei, az ellátási gondok, valamint a klímaváltozás, az évszázados aszály a méhészeti ágazatot is súlyosan érintik. 

– Harmincnegyedik alkalommal találkozunk Jászberényben. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt harminchárom évben nem történt annyi változás, mint a mögöttünk hagyott egy évben. Nem vagyunk könnyű helyzetben, mert nem létfontosságú élelmiszert termelünk, azonban olyan szakmát folytatunk a méhek révén, mely létfontosságú. Méhek nélkül ugyanis nincs élet, hiszen a globális élelmiszertermelés kétharmada a méhektől függ – fogalmazott a szakmai fórumon Bross Péter. 

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke előadásában néhány friss adatot is megosztott az előző évről. Körülbelül tizennyolcezer tonna mézet exportált tavaly Magyarország harminckilenc országba. Ez egyébként az elmúlt tíz év második legalacsonyabb export száma. Kitért a termelési költségekre is, melyek nem csak Magyarországon, hanem egész Európában nőttek, a felvásárlási árak azonban változatlanok maradtak.

A szakmai fórumot követően Bross Péter érdeklődésünkre elmondta: méztermelés szempontjából felemásra sikeredett a 2022-es év a magyar méhészeknek.  

– Ez azt jelenti, hogy míg a Dunántúlon sok méhész arról számolt be, hogy az elmúlt tíz esztendő legjobb évét zárta, addig az ország Dunától keletre eső területein az aszály miatt nagyon rossz szezont zártak a méhészek. A méztermés összességében az egész országban átlagosnak, kicsit átlag felettinek mondható – mutatott rá a szakember. 

Bross Péter szerint ígéretesen indult az idei szezon, ám az egyre súlyosbodó aszály komoly gondokat okozott. 

– Az akác, a repce és az ezüsthárs is jól mézelt. A nyár második felében azonban az aszály komoly gondokat okozott. Virágmézből kevesebb, egy átlagos évnek körülbelül a fele, egyharmada lett, pedig a világpiacon most nagy igény van rá. Az aszály miatt elmaradt a napraforgó mézelése is, mely a legnagyobb területű méhlegelő hazánkban. Az idei napraforgóméz mennyisége az elmúlt évek átlagának jó, ha a harminc-negyven százalékát eléri – részletezte. 

Aggasztónak nevezte, hogy kiégtek a rétek, legelők, a folyók visszahúzódtak, ezért virágzó növények híján a méhek nem jutnak természetes táplálékforráshoz, nem tudják begyűjteni a nektárt, ami az áttelelésükhöz kellene.  

A jászsági méhészek is küzdenek az aszállyal. Molnár Klaudiát, a Jászság Méhész Egyesület elnökét arról kérdeztük, térségünkben hogy alakult az idei méztermés.

– A repcetermés az aszály miatt szinte kimaradt, ezért csak néhány méhész tudott minimális mennyiségben repcemézet pergetni. Az akác mézelése az elmúlt két év nulla terméséhez viszonyítva, jobb lett. Vannak, akik jó akácméz termésről számoltak be, míg mások átlagos évet zártak. Ez természetesen területadottságtól függ, valamint tudott-e vándoroltatni. A Jászság legjellemzőbb mézfajtája a napraforgó, amiből ebben az évben sajnos nagyon kevés lett. Ebben az időszakban a méhek a kivirágzott rétekről szoktak virágport gyűjteni, de mivel a határ kiégett, a természetes nektár és virágpor utánpótlás nem biztosított. Így várhatóan a betelelő állomány sokkal gyengébb lesz, s a tavaszi indulásnál lehetnek problémák – emelte ki Molnár Klaudia. 

A koronavírus-járvány hatásáról is szó volt  

Az Ifjúsági Ház nagytermében tartott fórumon a résztvevők a méhcsaládok idei nehéz indulásának okait is elemezték, valamint téma volt a méhészeti termékek szélesebb körű alkalmazásának lehetősége. Mindezek mellett a méhészek hasznos tanácsokat kaphattak a méhállatjóléti pályázattal kapcsolatban is. 

A rendezvény vendége volt dr. Rusvai Miklós állatorvos, virológus, aki egyébként méhész is. Előadásában arról beszélt, hogy a koronavírus járvány milyen hatással volt a méhészek munkájára.