Sorra dőltek meg a negatív rekordok a Tiszán

Élővizeinkben már jó ideje folyamatosan csökkenő vízszinttel szembesülünk, mely nem csak a megfelelő vízellátást, hanem az élővilágot is súlyosan érinti. Cikkünkben az elmúlt hónapok aszályos időszakának térségi tapasztalatait dolgoztuk fel.

Juhász Máté, a Tisza-Tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. biológusa szerint a szárazság leginkább a Tiszavalki és a Poroszlói medencében élő növényzetre, halakra és madarakra van kritikus hatással.

– A Tisza-tó területén található régebbi medrekben számíthatunk leginkább a szárazságra, ugyanis az idők során jelentős mennyiségű iszap halmozódott fel bennük – kezdte mondandóját a szakember.

Rámutatott, hogy folyamatosan járják az előbb említett területeket, és figyelik a víz egyéb fizikai és kémiai paramétereit. Ugyanis a körülmények napról napra változnak, ezért fontos, hogy állandóan tisztában legyenek velük. Amikor az oxigénszint kritikus pont alá süllyed a vízben, levegőztető gépet hívnak segítségül, melynek támogatásával időt nyerhetnek. 

A szakértő hangsúlyozta: a Tisza-tóban élő halak milliárdos nagyságrendű értéket képviselnek.

– Minden élőlény számára fontos a víz, a halak viszont ebben a közegben élnek, közvetlen kötődnek hozzá, így állandóan jelzik, hogy érzik magukat benne. Az élő folyómederben még biztonságban vannak, az igazi veszélyt az jelenti, ha a folyamatos apadás miatt bizonyos területek elzáródnak az élővíztől. A Sarudi és az Abádszalóki medence van a legjobb helyzetben. Mindez annak köszönhető, hogy a megelőző intézkedéseknek igazán nagy szerepük van, a sulyom kaszálását követően a növény nem borítja be a vízfelszínt. Ez azért fontos, mert a fény könnyen bejut a vízbe, elindítva fotoszintézist – taglalta a biológus.

A madarak helyzete valamelyest egyszerűbb, hiszen a tocsogó vizekből kiszedhetik a halat, mely táplálékként szolgál számukra. 

– A megnyugvást az jelenti számunkra, hogy a nyár végén járunk, így a hajnalok hoznak némi felfrissülést. Bízunk benne, hogy a napokban megváltozik az idő, és kapunk még további esőt, mely jelentősen hozzájárul a vízszint javulásához – összegzett Juhász Máté.

A jászkunsági élővizek jelenlegi állapotával kapcsolatban a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságot is felkerestük. A Kötivízig sajtóreferense arról tájékoztatta hírportálunkat, hogy a másfél megyényi működési területükön augusztus első felében sem hullott érdemi mennyiségű csapadék.

Laczi Zoltán közölte: az igazgatóság kiemelt mérőállomásainak adatai alapján augusztusban területi átlagban mindössze 1,8 milliméternyi csapadék esett, viszont Törtelen, Kiskörén, Tiszasülyön, Mezőtúron, Kunhegyesen és Kisújszálláson nulla milliméter. Kunszentmártonban ezzel szemben 10,4 milliméter eső hullott.

Az idei év eddig eltelt időszakát alapul véve csak áprilisban haladta meg a sokéves havi átlagot a lehullott csapadék mennyisége, januárban, februárban, márciusban, májusban, júniusban és júliusban jelentősen elmaradt az adott havi sokéves területi átlagtól. Így – augusztus végéig számítva – 235 milliméter (!) csapadékhiány halmozódott fel ez évben igazgatósági területi átlagban. A Tisza vízgyűjtőire az idén eddig leesett csapadékmennyiség szintén számottevően elmaradt a sokéves átlagértéktől. Ennek következményeként folyóink vízállása a valaha mért legkisebb vízszint körüli szintre csökkentek, sőt Szolnokon és Kisköre-alsón is új negatív rekord született, mínusz 291 cm, illetve mínusz 334 cm. 

– Miután a klímaváltozás következményeként a csapadékeloszlást és a hőmérsékletet tekintve is egyre nagyobb szélsőségekkel kell szembenéznünk, a vízhiány is sajnos egyre gyakoribb jelenség a térségben. A Kötivízig az elmúlt évtizedekben előfordult csapadékhiányos periódusokban szerzett tapasztalatok alapján még tavasszal megkezdte a felkészülést a lehetséges vízhiányos időszakra. Ennek részeként május 2-ig – előrelátóan – eleve emelt vízszintre töltöttük fel a Tisza-tavat, ezzel a normál nyári vízszinthez képest mintegy 10 millió köbméterrel több vizet, összesen 173 millió köbmétert tároztunk be – folytatta a referens, majd hozzátette, ugyancsak jelentős többlet vízmennyiséget tároztak be a Nagykunsági-főcsatorna felső szakaszán, a Jászsági-főcsatornában, és szinte mindenütt, ahol erre műszaki lehetőség volt. Mondhatni, „csurig” feltöltve indultak neki a nyárnak. Ám mivel a Tisza vízgyűjtőjén nem esett érdemi mennyiségű csapadék, így a Tisza-tóban tárolt, dinamikusan megújuló vízkészlet a Tisza jelentette vízutánpótlás híján már a nyár közepén csökkenni kezdett. 

– Gazdálkodni pedig csak azzal a vízkészlettel tudunk, ami rendelkezésre áll. A rendkívüli aszály időszakában megnövekedett vízigények így csak a korábban betározott (és visszatartott) vízmennyiségből elégíthetők ki. Ennek eszköze a tudatos és precíz vízkormányzás a Tiszán Kiskörén, valamint a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszeren (TIKEVIR) annak érdekében, hogy Szolnok és környéke ivóvízellátásához szükséges vízállástartomány biztosított legyen, az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági térségében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Fontos, hogy az öntözési vízigényeket maradéktalanul kielégítsük, illetve az ökológiai célú vízpótlás (például a Körös-völgybe, holtágakba) is folyamatos legyen – hívta fel a figyelmet Laczi Zoltán.

Megtudtuk, a nyár közepén az érintett gazdálkodókkal egyeztetve kialakított öntözési menetrendek eredményeként vízkorlátozásra eddig sehol nem volt szükség. Ugyanakkor rendkívüli – azaz az öntözési idény elején, tavasszal nem jelzett – vízigények lekötésére csak korlátozott mértékben van lehetőség, és csak ott, ahol van szabad vízkészlet. A rendkívül kedvezőtlen hidrometeorológiai körülmények miatt a Kötivízig működési területén lévő mind a négy vízhiánykezelő körzetben (Homokhátsági, Jászsági, Zagyvai, Nagykunsági) nyár eleje óta harmadfokú a vízhiánykár-elhárítási készültség.

– A védelmi intézkedések részeként csatornáinkon folyamatosan vízvisszatartást folytatunk, továbbá a mezőgazdasági vízfelhasználók kiszolgálása érdekében medertisztítást, a vízi növényzet eltávolítását, valamint vízkormányzási feladatokat végzünk. Az igazgatóság július végéig megközelítően 38 millió köbméter vizet szolgáltatott öntözési célra 27 769 hektárt érintően. Az 1954 hektárnyi rizstermesztéshez 14,6 millió köbméter, az 1814 hektárnyi halastóhoz pedig 30 millió köbméter vizet biztosítottunk – fogalmazott zárszavában a sajtóreferens.