Gyümölcs

2022.09.29. 06:55

Keserű a jelene a messze földön híressé vált nagykörűi cseresznyének

A cseresznyefák tavaszi virágzásától kezdődően a pirospozsgás gyümölcsök szedésén és feldolgozásán keresztül egészen az őszi befőzésig tart Nagykörűben az a hagyományos, három évszakra kiterjedő programsorozat, amelynek középpontjában a falu több mint másfél évszázados szimbóluma áll. A Nagykörűi ropogós cseresznye a közelmúltban elnyerte az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) címet, a községben azonban mégsem uralkodott el a hurrá hangulat.

Mészáros Géza

Vajjon Dávid mutatja a cseresznyetermését Fotó: Mészáros János

A Nagykörűi ropogós cseresznye oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára a falu közigazgatási határán belüli Petrovay ropogós tájfajta mellett a nemzeti fajtajegyzékben szereplő, államilag elismert cseresznyefajták jogosultak. Ezek a badacsonyi óriás, a bigarreau burlat, a Carmen, a Jaboulay, a hedelfingeni, és a germersdorfi óriás, valamint ezek regisztrált változatai. A megjelölés nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járul hozzá, hanem komoly hozzáadott piaci értéket is jelent.

Magyarország cseresznyéskertjében tavasztól havonta, több esetben kéthetente is tartanak színvonalas rendezvényeket. Ezen alkalmakkor  a „magvas” kultúrájú programokkal szolgáló események és a minőségi termékkínálat miatt a települést ellepik a vendégek, akik azonban a helyi termelők nehézségeit nem érzékelik. A falu kifelé a szebbik arcát mutatja, miközben a terményeiket felkínáló lakosok és gazdák komoly gondokkal küszködnek. Minderről Barát József önkormányzati képviselővel, a Nagykörűi Virágzástól Befőzésig Turisztikai Egyesület egyik alapítójával beszélgettünk.

Öregszik a település: ki szedi le a cseresznyét?

– Mint ahogyan az Európa nyugati felében és Magyarországon is tendencia, a hazai kistelepülések lakossági összetétele elöregszik. Noha az utóbbi években – épp a idegenforgalmi célzatú programjai által – Nagykörű felkapottabb lett, és érdeklődnek, települnek is be fiatal családok a faluba, ám nem elsősorban a termőterületek megművelése miatt. Az a tapasztalat, hogy az évszázados, több évtizedes hagyomány eltűnőben van. 

Gondolok itt arra, hogy a gyümölcsösök tulajdonosai idősödnek, kevesebb energiájuk van létrára kapaszkodni, továbbá szakszerű metszésre, permetezésre, kapálgatásra, öntözésre, gyümölcsszedésre, egyéb munkálatok elvégzésére, miközben az utánpótlás, a családok fiatalabb nemzedékének tagjai a jobb és könnyebb megélhetés reményében elköltöznek a városokba. Lassan nem lesz senki, aki leszedje a cseresznyét, de mégsem ez a legnagyobb probléma

– vázolta az aggasztó helyzetet Barát József.

Szomjaznak, haldokolnak a gyümölcsfák

Arra is rámutatott, hogy bár óriási siker a legnagyobb szemű és legellenállóbb cseresznyefajták számára az uniós földrajzi árujelző oltalom elnyerése, de ilyen előzmények után nem csoda, hogy a falu többsége apátiával fogadta a hírt. Elmondása szerint a „Homokon”, a község történelmi gyümölcsösében, de más ültetvényi helyeken is az évek óta jelentkező klimatikus problémák miatt mintegy 240 hektárnyi területen lévő 25 ezer körüli cseresznyefának akár 20–25 százaléka is kipusztulhat tavaszra.

Barát József önkormányzati képviselő Beküldött fotó
 

– Fajtagyűjteményünk tönkrement, önkormányzatunk homoki gyümölcsöse finoman szólva sincs mintakerti státuszban. Hűtőházunk teljes beüzemelése harmadik éve várat magára. A terület vízellátása megoldatlan. Szervezett felvásárlás ilyen körülmények között reménytelen vállalás, ezért maradt az utóbbi két évben – és nem túlzás – 80–100 tonna gyümölcs a fákon.

Évente kapja a címeket a cseresznye és párlata

– A Nagykörűi Virágzástól Befőzésig Turisztikai Egyesület teljes körű felmérést végzett, hogy megoldásokat találjon a gondok orvoslására. A Nagykörűi ropogós cseresznye hazai és uniós védelem alá került, a helyi cseresznyepálinka is hasonló utat jár be. Ezek a címek a felemelkedés alapjául szolgálhatnak. Munkatársammal, Szilvás Erzsébettel hat év alatt vittük végig a folyamatot, hogy újra legyen híre és elismertsége elődeink százötven éves munkájának, amely által országos, sőt, nemzetközi neve lett a falu jelképének. A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegyet 2016-ban, a Közösségi Nagydíj a Helyi Termékekért címet, illetve a tájfajtává nyilvánítást 2017-ben, a nemzeti oltalmat 2018-ban, az uniós védelmet pedig idén érdemelte ki a község fókuszba állított terméke – sorolta az elismeréseket az elnök. Aki az egyesület által kidolgozott megoldási javaslatokról is beszélt, amely Nagykörű integrált fejlesztési koncepciójául is szolgál.

– A Magyar Falu Program jó alapot biztosíthat a felemelkedéshez. Több mint hatvan helyi projekt áll rendelkezésre, melyek összeillesztésével községünk közösségének összefogása is erősödhet. Megalkottunk egy rövid távra és hosszabb időszakra vonatkozó nagyszabású tervet, amit eljuttattunk az illetékesekhez, és ami a szakminisztérium szakembereinek tetszését is elnyerte. 

Reményeink szerint kedvező elbírálásban fog részesülni, és ami által Nagykörű valóban élhető falu lesz a helyiek, valamint az idelátogató vendégek számára.

Vízre és hitre lesz szüksége a gazdáknak

– A problémák puszta szajkózása persze nem elég, de valljuk, hogy az őszinte szembenézés az első lépés a gyó­gyuláshoz. Igyekszünk teljes körű válaszokat adni. Az utóbbi két év arra jó volt, hogy kijelölje a legfontosabb feladatokat: az elhanyagolt területek gazdáit rávenni, hogy értékesítsék a gyümölcsösüket, a terület vízellátásának megoldása, a fajtautánpótlás biztosítása. Ha ezek megoldódnak, a piac is meg fog oldódni. Ezek közül az öntözés megoldása a legfontosabb. Ha van víz, megmarad a hite is a nagykörűi gazdáknak. Lesz értelme gazdálkodni, mert ilyen klimatikus viszonyok mellett, öntözési lehetőség nélkül, nem lehet minőséget termelni. 

A folyamatot pedig egy sürgősséggel létrehozandó gazdaszervezetnek kell integrálnia.

– A mostani elismerés segít eligazodni a vásárlóknak. Eddig is élveztük bizonyos mértékben hírünk előnyeit a piacon, de az uniós oltalom birtokában ez nagyot fog erősödni. Meggyőződésem, hogy ennek a folyamatnak az eredményeként cseresznyénk meghatározó részét helyben tudjuk majd értékesíteni. Helybe jönnek majd a vásárlók a híres és kitűnő ropogós cseresznyéért. A földrajzi árujelzés új támogatási források előtt is kaput nyit. Ezeket is feltárni a következő időszak feladata lesz – tette hozzá Barát József.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában