2022.09.10. 15:30
Szolnok eltemetett történetét eleveníti fel könyvében dr. Kertész Róbert
Könyvbemutatónak adott otthont a minap a Szolnoki Művésztelep Kert Galériája. Az ünnepi eseményen dr. Kertész Róbert régész Eltemetett múlt – Szolnok középkora és kora újkora a várásatás tükrében című kötetét ismerhette meg a nagyközönség. A programon megtudhattuk: hasonló összefoglaló mű eddig még nem született a megyeszékhelyről.
Dr. Kertész Róbert kiemelte, izgalmas volt az út műve megírásától annak kézbevételéig Fotó: Hartai Gergely
A rendezvényt a Szolnoki Művésztelep művészeti vezetőjének gondolatai nyitották meg. Verebes György köszöntőjében elmondta: dr. Kertész Róbert kötetével új időszámítás kezdődik a városban.
– Ennek a folyamatnak a következő állomása az lesz, amikor a várkerület fejlesztési munkái befejeződnek. Ezáltal pedig a szolnokiak és az ide látogatók egyaránt birtokba vehetik azokat a területeket, amelyeket mélységesen a magunkénak érzünk – utalt az épülő Várkapu Látogatóközpontra és a művésztelep környezetére a szakember.
A könyvmustra vendége volt Szalay Ferenc polgármester is, aki mondandójában úgy fogalmazott: sokak megfeszített munkája rejlik a megyeszékhely eltemetett várának felfedezésében.
– Hét évvel ezelőtt a Modern Városok Programban számos fontos fejlesztést határoztunk meg. A legjelentősebbek között szerepelt a várkerület, a művésztelep és a vártemplom rendbetétele, és az egykori vár értékeinek feltárása.
A legfontosabbnak azt tartottuk, hogy visszaadjuk Szolnok múltjának egy tisztázatlan szeletét
– emlékeztetett a városvezető.
Szalay Ferenc arról is szót ejtett, hogy a közelmúltbeli várásatás során hat és fél méteres mélységig vizsgálódtak a szakértők. A munkálatokban katonák is részt vettek, akik gyakran rendkívüli időjárási körülmények közepette segítették a régészeket.
– Éppen négyszázhetven éve, 1552. szeptember 2-án indult meg a törökök támadása a város ellen. Dr. Kertész Róbert és csapata nagy gondossággal tárta fel a város múltját, több ezer évre visszamenőleg is kerültek elő leletek. A maradványokat pedig be lehet mutatni majd a nagyközönségnek is. A környékbeli látogatóközpont építéséhez ugyanis a tervek és a források egyaránt rendelkezésre állnak – tudtuk meg.
A köszöntők után a kötet szerzője, dr. Kertész Róbert vette át a szót. A Damjanich János Múzeum régésze kiemelte: izgalmas volt az út műve megírásától annak kézbevételéig.
Írása végül nem csupán tartalmilag lett fajsúlyos kiadvány, hanem a maga két kilójával fizikai értelemben is.
Az Eltemetett múlt című kötet részleteiről Buzás Gergely adott számot. A könyv lektora és a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója hangsúlyozta: a kora középkori Szolnokról nem maradt ránk írásos emlék.
– A könyv címoldalán felsejlik egy vörösmárvány faragvány, mely egy reneszánsz sírkő töredéke. Ez világított rá elsőként arra, hogy itt valami fontos dolog lehetett. Dr. Kertész Róbert rájött, hogy Mátyás király korában a megyeszékhelyen működött Pálóci Imre lovászmester rezidenciája, főúri birtokközpontja – vázolta az igazgató.
Buzás Gergely szerint a XVI. század már egy sokkal jobban ismert korszak, ebből a századból már jelentős írott és képi forrásanyagot találunk. A szolnoki vár – a század közepén – a korabeli Magyarország egyik legnagyobb honvédelmi vállalkozásaként épült fel.
A könyv reális képet fest az ostromról és a helyi erősség elestéről.
– Megjeleníti ugyanakkor azt a világot is, amikor Szolnok a török korban központi szerepet kapott. Erre bizonyíték, hogy jelentős épületek sora emelkedett a vár területén. Épült itt dzsámi, fürdő, sőt, még egy oszmán palota is. Ezen létesítmények áttekintésekor jól látszik, hogy egy izgalmas, élő török település rajzolódik ki előttünk. A modern Szolnok viszont már a múlt romjaira épült, eltüntetve ezzel a korábbi korokat. Dr. Kertész Róbert írása újra felszínre hozza a múltat, és reményt ad, hogy a város emlékezete elfoglalhassa azt a helyet, amelyet megérdemel – összegezte mondandóját a szakértő.
