2022.10.09. 19:55
A család kutyája oldotta meg az egyre feszültebbé váló helyzetet
Az óvodások és kisiskolások körében a háziállat szinte mindennapos téma. Nem csoda, hiszen a kedvenceink olykor arra is képesek, hogy oldják a gyermekekben meglévő esetleges feszültséget.
A házi kedvencek a gyerekek szorongását is képesek oldalni Fotó: Illusztráció / Shutterstock.com
Kutya, macska, papagáj, egér, hörcsög, vagy éppen aranyhal. A házi kedvencek tárháza végtelen, a döntést ideális esetben a családi kupaktanács hosszú mérlegelése előzi meg. A szolnoki Krajnyákné Csorba Fanni iskolapszichológus szerint szinte mindegy milyen állatról van szó, a gyermekre mind pozitív hatással van.
Az egyik fontos dolog, amit megtanulhat állattartóként: a felelősség, hiszen mégis egy élőlényről kell gondoskodni. A legjobb viszont, ha a család közösen dönt, mi az, ami a mindennapokba belefér, a fiatalok az életkoruknak megfelelően vehetik ki a részüket a házi kedvenc körüli teendőkből. Egy háromévesnek például hiába veszünk kutyát, egyedül sétáltatni még évekig nem tudja
– mondta.
A kutyák könnyen rá tudnak hangolódni a legkisebbek érzéseire is.
– Egy család például arról számolt be, hogy amikor a legnagyobb gyermekük kezdte az óvodát, frusztráció jeleit fedezte fel a szülő. A feszültséget a család kutyája oldotta, odabújt a gyermekhez, kibillentette ebből a helyzetből, odavitte a labdát, hogy játszanak együtt – említett egy példát.
Ahhoz, hogy hasonló tapasztalatokat szerezzenek, körültekintően kell dönteni a felnőtteknek. Érdemes először az állatot kiválasztani, majd a különböző fajták jellemzői alapján meghozni a végleges döntést.
– Ha nem kirándulós a család, nem érdemes vizslát vagy border colliet választani, akár szakember segítségét is érdemes kérni, hogy melyik a legmegfelelőbb, akár a menhelyen élő fajták közül is. Alapvetően bármilyen kisállat csökkenti a stresszt. A gyermeknek az is jó érzés, ha tud neki tanítani valamit, ez ugyanis önbizalom fejlesztő, főleg azért, mert a legkisebbek a hétköznapokban elég sokat hallják, hogy kicsik még és emiatt nem képesek valamire. De persze nem véletlenül vannak terápiás állatok sem, amik akkor is jól alkalmazhatóak, amikor a szülők megakadnak – tette hozzá.
A házikedvencek esetén sokan attól tartanak, hogyan fogadja majd a gyermek annak elvesztését.
– A mostani társadalomban a veszteség tabu. Viszont nem baj, ha akár a fiatalabb generáció is találkozik ezzel a helyzettel és idejében megküzd vele. Neki is meg kell értenie, hogy ami elkezdődik, annak vége is lesz. Erről a családban érdemes beszélni, jól működhet, ha az adott életkornak megfelelően akár egy mesevilágba csomagoljuk a történetet. De ezzel együtt is a legfontosabb az őszinteség, a gyermeki elme jobban elfogadja valaminek a végét. Nem javasolt például egy macska esetében azt mondani, hogy elkóborolt, hiszen akkor a várakozás és a hazatérés iránti vágyakozás érzés hatalmasodhat el – emelte ki. Hozzátette: a szülőkben dolgozik, hogy óvják gyermekeiket a rossz érzésektől. Főleg azoktól, amivel ő maguk is nehezen küzdenek meg, hiszen úgy gondolják, ha a másikban meglátják, nem tudnak majd segíteni.
Mindezzel együtt jól látható a mindennapokban, hogy egy kisállat ad, oktat és nevel. És persze mindent el lehet mesélni neki, a titkokat ugyanis biztosan megőrzi, így válhat igazi társsá a rossz a napokon is.
– Amikor például egy kutyát leszid a gazdája ő mégis odamegy hozzá egy simogatásért jelezve, hogy bármilyen a helyzet a szeretet kimutatására szükség van, az önzetlen szeretet sugárzik belőlük és ezt viszonylag ritkán tapasztaljuk az ember-ember kapcsolatban – hangsúlyozta Krajnyákné Csorba Fanni.
