2022.10.20. 19:55
Megsínylette a nyarat a Jászság fekete gyémántja
A klímaváltozás, az elmúlt évek aszálya a jászság kincsét, a szarvasgombát sem kímélte – hangzott el a szarvasgombászok minapi találkozóján.
Az Első Magyar Triflász Értéktár udvarán rendezett jubileumi ünnepségen új szarvasgombalovagokat is avattak Fotó: Pesti József
Hármas jubileumot ünnepeltek a szarvasgombászok a minap Jászszentandráson. Huszonöt éves lett az Első Magyar Szarvasgombász Egyesület, húsz éve működik a Szarvasgomba Múzeum és tíz évvel ezelőtt nyilvánították Jászszentandrást a szarvasgomba fővárosává. Az Első Magyar Szarvasgombász Szövetség Szent László Szarvasgomba Lovagrendje a három jeles évforduló alkalmából a közelmúltban ünnepséget szervezett Jászszentandráson, a Szarvasgomba Múzeum udvarán.
A települést 2012-ben nem véletlenül nyilvánították a szarvasgomba fővárosává, hiszen a világ legjelentősebb nyári szarvasgombatermő területe található a Jászságban...
Stuchlik Lászlónak és családjának köszönhetően az Első Magyar Triflász Emléktár húsz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuját, ahol széles körű ismereteket gyűjthetünk a magyar erdők fekete gyémántjának nevezett gombáról. Az eseményen dr. Bratek Zoltán biokémikus, a szövetség elnöke, a Szent László Szarvasgomba Lovagrend nagymestere köszönetet mondott a Stuchlik családnak, hogy annak idején megmentették a régi épületet, ahol a múzeum helyet kapott. Ahogy fogalmazott: a szövetség a jövőben is szeretné szakmailag továbbépíteni, fejleszteni a múzeumot és a szarvasgombászatot a településen. Ebben az önkormányzat részéről Kolláth Bálint polgármester és Gonda László alpolgármester együttműködését fejezte ki.
Elhangzott: nem szeretnék veszni hagyni a falu ikonikus emléktárát, ezért partnerségben a szövetséggel és a Stuchlik családdal, új alapokra helyeznék a múzeum működtetését. A célok megvalósításához, a helyi érték gondozásához felmerült az ötlet egyesület létrehozására is. A család részéről Stuchlik Lászlóné is a közösség összefogásának erejét hangsúlyozta a falu jövője érdekében. Az eseményen átadták a Banka Ferenc és Szemere László szellemi örökségét őrző emlékérmeket, valamint új szarvasgombalovagokat avattak.
Az ünnepséget követően érdeklődésünkre dr. Bratek Zoltán összegezte az elmúlt évtizedek legfontosabb sikereit.
– A kommunizmus idején tiltott volt a szarvasgombászat Magyarországon. A rendszerváltás után a kedvtelésből szarvasgombászók száma gyarapodásnak indult, majd az olaszok segítségével a kutyás gyűjtés is feléledhetett hazánkban. Emellett az is mérföldkő, hogy kísérleti ültetvényeket indítottunk el. A franciáktól tizenegy kísérleti ültetvényt kaptunk ajándékba. Ezek közül kettő Jászszentandrásra került.
Ma már számos ültetvény van a Jászságban is, tehát a termesztésben is jelentős eredményeket értünk el.
– Elindult a szarvasgomba feldolgozása, így a külföldi termékek mellett a hazaiak is megjelentek a piacon. A klímaváltozás, az elmúlt évek aszálya azonban a szarvasgombát sem kímélte, mennyisége mintegy ötödére, hatodára csökkent – mutatott rá az Első Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke. Fontos állomásnak nevezte a szarvasgombagyűjtés törvényi szabályozásának kidolgozását, a képzési rendszer kialakítását.
Nagy becsben tartják a triflát a térségben
A jászsági nyári szarvasgomba 2016-ben elnyerte a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használati jogát. Előszeretettel használják rá a „jászsági fekete gyémánt”, a „Jászság aranya”, vagy a „jász trifla” jelzőket, melyek jól mutatják, hogy a terméket igen nagy becsben tartják a térségben. Az Európai Bizottság tavaly uniós oltalomban részesítette a jászsági nyári szarvasgombát.
– A Hagyományok-Ízek-Régiók védjegyet a homoki szarvasgomba is megkapta, szeretnénk elérni, hogy uniós oltalmat kapjon – beszélt a tervekről a szakember.