2022.10.13. 17:22
Mielőbbi szemléletváltást sürgetett az agrárminiszter a szolnoki öntözési szakmai napon
Öntözési szakmai napot tartottak csütörtökön a megyeháza dísztermében. A rendezvény vendége volt dr. Nagy István agrárminiszter is, aki előadásában a szemléletváltás jelentőségére hívta fel a figyelmet. A tárcavezető szerint korszerű öntözési keretek nélkül nem tartható fenn a hazai mezőgazdaság.
Fotó: Nagy Balázs
– A pandémia, az orosz–ukrán háború, az infláció és az aszály káros hatásai a megye mezőgazdaságát sem kímélték. Az elmúlt két év arról szólt, hogy felülvizsgáltuk a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal és az Agrármisztériummal, hogy milyen finanszírozási lehetőségeket tudunk kiaknázni – kezdte nyitóbeszédét a megyei közgyűlés elnöke. Hubai Imre kiemelte: a vidékfejlesztési program kiválóan kezeli a gazdák együttműködését, és széles spektrumban ad lehetőséget arra, hogy közösséget szervezzenek, összehangolják termelési tevékenységüket és megszervezzék az öntözést.
A rendezvényen felszólalt dr. Fazekas Sándor korábbi vidékfejlesztési miniszter is, aki a régmúlt jelentősebb aszályairól ejtett szót. Mint mondta: 1862–63-ban rendkívüli szárazság sújtotta a Jászkunságot, az eseményt a korszak egyik legnagyobb természeti csapásaként értékelték. Még távolabbra menve az időben – 1393-ban, illetve 1474-ben –, a Duna kiszáradását jegyezték fel a krónikák.
– Mindennapi életünket és biztonságunkat nagyban befolyásolja az a tény, hogy elegendő mennyiségű vizünk van-e. Ennélfogva meg kell teremtenünk azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek lehetővé teszik a víz tározását, megőrzését – vette át a szót a pódiumon dr. Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta: biztonságos mezőgazdasági művelés öntözés nélkül elképzelhetetlen Magyarországon.
– Sokkal több az öntözésre alkalmas terület az országban, mint amennyit használnak. Sok infrastruktúra ott áll kihasználatlanul, mert nincs meg hozzá a megfelelő tudás vagy kapacitás. Ahhoz, hogy a kihívásokra eredményes válaszokat tudjunk adni, az öntözéssel kapcsolatos szemlélet változására van szükség – fogalmazott a miniszter.
A szakmai nap a megyei főispán helyzetértékelőjével folytatódott. Berkó Attila emlékeztetett: hazánk két legszárazabb területe jelenleg a Nagykunság és a Közép-Tisza-vidéke. Az idei aszály legnagyobb vesztese pedig a kukorica, ugyanis az extrém forróságban a termőterületek 90 százalékán nem termett érdemi mennyiség. Emellett a régióban a csapadék időbeli eloszlása okoz komoly gondokat.
Ezt követően Kiss Róbert, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének igazgatója kapott szót. Arról beszélt, hogy ebben az esztendőben mindössze 4000 hektáron takarítottak be kukoricát a Jászkunságban.
– Már a tavalyi év második fele is rendkívül csapadékszegény volt. Közel 200 milliméter nedvesség hiányzott a talajokból a nyár elejére, így az egyes talajok már a 30–40 centiméteres mélyebb rétegekben is teljesen kiszáradtak – tudtuk meg.
A fórumot Lovas Attila előadása zárta. A Kötivízig igazgatója egyebek mellett a térségben tervezett öntözésfejlesztésekkel, valamint a tiszafüredi öntözőrendszer rekonstrukciójának ütemeivel kapcsolatban osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.