Törökszentmiklós

2022.11.20. 15:30

Gyerekkorának városát választaná a magyarországi képzések egyik helyszínéül

Az Íráskutatók Természettudományos Szakmai Tanácsának adományozta a területi Prima különdíjjal járó összeget prof. dr. Boros G. László. A szervezet a deutenomika tantárggyal és tudományággal kapcsolatos táborokat, képzéseket, tanácskozásokat szervez, illetve előadásokat tartanak. A szolnoki születésű, Törökszentmiklóson felnőtt biokémikus orvos kiemelt jelentőségűnek véli, hogy az amszterdami Vrije Egyetemen is oktatott tantárgy hazánkban is elérhető legyen. A tudományterületről kérdeztük a kitüntetett szakembert.

P. Pusztai Nóra

Prof. dr. Boros G. László szeretné, ha megyénkben is oktatnák a deutenomikát

Fotó: P. Pusztai Nóra

– Minden elismerés fontos – jelentette ki még a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Prima díj átadóünnepsége után prof. dr. Boros G. László.

– Nagy megtiszteltetés, hogy különdíjat kaphattam a gálán, meg is lepett, mivel többségében nem Magyarországon dolgozom – emelte ki. 

Bár a kutatóorvos elsősorban a Kalifornia Egyetemen, Los Angelesben (UCLA) tette le az amerikai tudományos világban jól látható névjegyét, az úgynevezett deutenomika tudományát néhány éve Európában is elkezdték oktatni. 

Ezt jelenleg Amszterdam Vrije Egyetemén a legnépszerűbb öt tantárgy között tartják számon. Prof. dr. Boros G. László közvetlen munkaterülete az orvosi biokémia és deutenomika oktatása és kutatása. Az elismerés odaítélése óta több magyarországi egyeztetésre is meghívták. 

– A Magyar Református lelkészek továbbképzésébe előadóként, a majki remeteség mellé tervezett keresztény történeti kúria és látogatóhely tervezésébe munkatársként kapcsolódhatok be, hogy az oktatás során az általunk képviselt és ismertetett természettudományos kutatási vonalat mindenki a saját ismeretanyagába forgathassa. Az oroszlányi plébános ugyanis meghívott minket Majkra, ahol egy Magyar Szentföld bejárható terepet építenek ki. A lehetőségekről a bányaigazgatóval, a polgármesterrel és a plébánossal tárgyalunk majd – részletezte. 

A deutenomika ezzel egyre több oktatási folyamatba bekapcsolódhat hazánkban is. De mi is ez a sokak számára kevésbé ismert tudományterület? Lényegében a természettudományok, mint például az orvosi biokémia ókori szövegekben látható mai értelmezése, tudomány-, vallás-, valamint kultúrtörténeti kezdeményezés, ami része a képzésnek. 

– A Törökszentmiklósi Ipolyi Arnold Művelődési Központ vezetője kiváló munkatársunk, így valószínű, hogy a magyar nyelvű szakmai oktatást a Vrije Egyetem angol nyelvű anyagára alapozva Jász-Nagykun-Szolnok megyében kezdjük el jövő februárjától. 

Ha már ennyit dolgoztunk külföldön, itthon is látszódjon, milyen hiánypótló tudáshoz jutottunk! Nem akarok tehát a Prima különdíjjal „elmenni” innen, hanem nyitnánk a térség felé is 

– magyarázta a nemzetközileg is elismert szakember. Hozzátette: őskori jelképekre és ókori levelekre építve úgy tűnik, jelentős tapasztalati, gondolati elemeket és teremtési elveket találnak. Ezek magyarázata fontos az orvosi deutenomika szemüvegén keresztül is, amit remélhetőleg Törökszentmiklósról is oktathatnak magyar nyelven a közeli jövőben. A célra a nemrég felújított Klein-házat szemelték ki, a részletes egyeztetések viszont még nem kez­dődtek meg.

Hétezer-ötszáz esztendős leletek jelképeit elemzik

Az Íráskutatók Természettudományos Szakmai Tanácsának (ITSZA) küldetése, hogy az ókori vagy őskori leleteket, írásokat, jelrendszereket olyan szempontból vizsgálják, hogy miképp értelmezhetőek azok napjaink természettudományának szemszögéből. 

– A WHO 2022-es dél-afrikai jelentésében is szerepel a szkíta írásrendszer, ami a holt-tengeri tekercsleletek paleo-héber írástöredékeiben is követhető – mondta prof. dr. Boros G. László, majd leakasztotta a nyakából a Gyulafehérvár mellett előkerült Tatárlakai korong mását. 

– A NASA kormeghatározása alapján ennek eredetije hétezer-ötszáz éves. A rajta szereplő jelek közül már felismerhető a hidrogén vagy éppen a deutérium vegyjele, ahogy az oxigén és a szénatom is. Ha egy természettudós nézi ezt, felismeri a szerves világ legfontosabb alkotóit – mutatott a jelekre. 

Kiemelte: a kérdés, hogy lehet az, hogy ezt hétezer évvel ezelőtt tudták. Saját életünk alatt látunk olyan tudományos előrejelzést, aminek akkor, amikor elhangzottak, semmilyen bizonyítéka nem volt. 

– Miért ne lehetne, hogy a tudás megelőzi saját korát? Fontos része az ismereteknek az is, amit csak jóval később sikerül bizonyítani – fejtette ki gondolatait tudományterületéről prof. dr. Boros G. László. Hozzátette: a természettudományok felismeréseiből inkább az látható, hogy a napjainkban újnak hitt tudás nem csak a ma tudása.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában