2023.03.16. 06:55
Máig őrzi szakmája különleges emlékeit a törökszentmiklósi bognár
Az iparosítással ma már szinte teljesen eltűnt egy korábban igen fontos mesterség, a bognárság. A kocsikerekeket és szerszámnyeleket készítő szakma egyik volt képviselője, a törökszentmiklósi Fülöp Ferenc azonban még őrzi egykori mestersége utolsó tárgyi, és elméleti emlékeit.
Fülöp Ferenc a bognárság titkaiba avatta be hírportálunkat
Fotó: Mészáros János
– Ez egy 1878-as talpkörző, de van itt nagy méretű subler, vagyis tolómérő is – mutatta takaros törökszentmiklósi műhelyében a régi szerszámokat a nyolcvanéves Fülöp Ferenc. Az egykori bognár ma már nem dolgozik szakmájában, de fontosabb eszközeit a mostanáig gondosan őrzi.
– Egy magán kisiparosnál kezdtem el kitanulni a szakmát, de sajnos ő időközben elhunyt. És bár a fia átvette ezt az örökséget, de elköltözött Kisújszállásra, így a törökszentmiklósi állami gazdaságban tanultam tovább, ahol 1960-ban végeztem – mesélte.
Fülöp Ferenc tanulmányai befejezése után 1968-ban került a helyi Dózsa TSZ-hez, ahol majdnem annak felszámolásáig dolgozott.
– A bognár kerekeket, kocsit gyárt, és szerszámnyelekkel foglalkozik. Hajdanában a kaszanyelekből gyártottunk nagyon sokat. Sajnos szinte teljes egészében kihalt ez a szakma, a gépesítés, az ipar fejlődése kiszorította teljes egészében – mondta mesterségéről. És hogy mi a különbség a bognár és a bodnár között? Utóbbi, akit kádárnak is hívnak, inkább hordókat készít.
Fotós: Mészáros János
– Azt nagyon bánom, hogy míg tanuló voltam, nem tanultam meg a hordókészítést, vagyis a kádár szakmát, akkor nem érdekelt. Pedig egy nagyon ügyes idős bácsi volt a gazdaságban, akitől lehetett volna. Gyönyörű szakma az is – emlékezett vissza. Mint mondta, az asztalosiparba viszont belekóstolt, kollégáitól leste el a szakmát.
A kétezres évek után megrendelésre még dolgozott, általában karókat készített az egyre sokasodó napelemparkok számára. De igazi különlegességek is kerültek ki a kezei közül. Készített díszes kútkávát, melyet egy 100-150 éves darabról mintázott.
Emellett kocsikat, szánkókat és még egy hintót is épített, utóbbin fél évet dolgozott.
Fotós: Mészáros János
A kézügyességen kívül az anyagismeret is fontos
A bognár, más néven kerékgyártó, szekérgyártó vagy kerekes, kerekek készítésével foglalkozó kisipari kézműves. A szekerekkel kapcsolatos korabeli szakkifejezések alapján feltehető, hogy már a honfoglalás idején is voltak magyar szekérgyártók. Az iparosítás miatt azonban szinte teljesen eltűnt ez a szakma, melyhez, mint azt Fülöp Ferenctől megtudtuk, a kézügyességen kívül komoly szakmai ismeretekere is szükség van.
– Jól kell hozzá tudni az anyagismeretet, azt, hogy miből-mit lehet készíteni. Kerekeket általában kőrisfából, a küllőket akácfából, az agyat szilfából készítjük – sorolta az egykori törökszentmiklósi bognár.
