Szívbe markoló üzenet az ismeretlen jótevőnek: „Köszönöm, hogy nem hagyott ott!”

Vannak még segítőkész emberek. És vannak olyanok is, akik köszönetet és hálát mondanak a segítségért. Talán remény is akad még. Olvasónk története bizakodásra adhat okot, hogy az emberek mégsem annyira közömbösek egymás felé, mint időnként gondolhatjuk. Egy szolnoki nyugdíjas hölgy hírportálunkon keresztül mond köszönetet annak az úriembernek, aki nem hagyta magára akkor sem, amikor nagy volt a baj... Íme, a „köszönőlevél”!

– Már nem is emlékszem, hogyan történt, egyszer csak a földön feküdtem. Az arcom csupa vér volt – kezdett a rossz emlékű történetébe Noltész Józsefné. A nyugdíjas hölgy néhány héttel ezelőtt járt pórul, amikor Szolnokon a Szigligeti utcában csomagjaival hazafelé tartott és elesett.

Felsegítette és hazáig kísérte – ezért a köszönőlevél

– Nagyon összetörtem az arcomat, talán felállni se tudtam volna, de akkor ott termett egy úriember és felsegített. Az ismeretlen férfi mentőt akart hívni, de mondtam neki, hogy inkább hazáig kísérjen, mert sietnem kell a beteg férjemhez és majd a családdal együtt megoldjuk az orvosi ellátásomat. Ő valóban úriember volt, tiszteletben tartotta a kérésemet és a házig kísért – mesélte a nyugdíjas asszony.

Reméli, eljut az ismeretlen jótevőhöz ez az üzenet

Mint mondta: a társasház ajtajában ott lakókkal találkoztak össze, ott már ők „vették át” a hölgy támogatását. – Szinte meg se figyeltem a férfi arcát, a nagy ijedtségben pedig a nevét végképp nem kérdeztem meg, így ilyen módon szeretném neki megköszönni. A világhálón keresztül, remélem, eljut hozzá a hálám – tette hozzá az idős hölgy.