2024.11.08. 08:00
Természetkárosítás vagy misztikus szimbólum a temetőben legelő őzek esete?
Vagyunk mi emberek és van a természet, vannak az állatok. Így valahogy elkülönítve, hiszen mégiscsak mi állunk a csúcson. Erről talán keveset vagy éppen semmit nem tudnak a legelő őzek, amelyek Tiszapüspöki temetőjében csemegéztek a napokban.
Hát nem felháborító? A friss vágott vagy cserepes növényeket, amelyeket a hozzátartozók az emlékezés nevében visznek az elhunyt hozzátartozóikhoz, ezek a pompás patások csak úgy elfogyasztják. Igaz, hogy a temetőben legelő őzek az élet nevében cselekednek. Éhesek, csábítják őket az illatok, mennek és táplálkoznak. Nem akarnak ők rosszat, természetesen. Ezért ne a saját szemszögünkből nézzük az esetet, hiszen akkor igencsak bosszúsak leszünk.
A temetőben legelő őzek csak élelmet keresnek
Persze azért nem esik jól arra kiérni, hogy a korábban vásárolt gyönyörű virágok hiányosan virítanak a síron. A szemtelen elkövetőket a vadőrök is igyekeznek kiterelni, a lezárt terület titkos bejáratait megszüntetni.
Ahogy utánaolvastam, ez persze nem egyedi jelenség, az éhség sokfelé a temetőkertekbe űzi a békés patásokat, több helyen megjelennek a síroknál legelő őzek. Akik egyébként a lelki erőt és a megbékélést is szimbolizálják, ha boncolgatni kívánjuk kicsit ezt az oldalt. Azt hiszem, van abban valami szép is, amikor egy ilyen gyönyörű állat megáll a nyughelynél. Abban a jelenlétben összeér a természet ereje, az élet diadala és valami messziről, földön túlról hozott jelentés. Hiszen valahol mégiscsak mindannyian ugyanannak a körforgásnak a részei vagyunk.