Egy város, ahol nem a kerítés van kolbászból, hanem a szék, és még utcát is elneveznek róla

Külső szemmel érdekes elnevezést lehet olvasni Kunhegyes egyik utcájában. Egész pontosan a Kolbász Szék utca nevéről van szó, amely első pillantásra talán furcsának tűnik, de hamar kiderül: ezt a kolbászt nem lehet megenni, minthogy a szék sem olyasfajta, amire leülhetünk.

Hol van a Kolbász Szék utca?

Erről persze már árulkodik elnevezése is. A két nagybetűről legalábbis arra lehet következtetni, hogy valószínűleg valamilyen tulajdonnévről van szó. A Kolbász Szék utca egyébként Kunhegyes belvárosától nem messze kezdődik, és a város pereméig visz ki. A Béke utcát köti össze a Malom utcával 750 méter hosszan.

Mik azok a Kolbászok? Nem mik, hanem kik!

Ami a nevet illeti: a kifejezésről olvashatunk a Magyar Katolikus Lexikonban is, Kolbászszék alakban. Eszerint Kolbászszék egy nagykun szállásterület és kapitányság elnevezése volt, amely Heves és Külső-Szolnok vármegyében feküdt, és amely a kunok betelepítése nyomán jött létre. A térség magában foglalta az akkori Karcagot, Kisújszállást és Kunmadarast is. Kolbászszék virágzása nagyjából a 16. századig tartott. Szegény „kolbásziak” ugyanis a Dózsa-féle parasztháborúban a vesztes oldalon álltak, majd a török-kori háborúk során különféle hűbéruraknak adóztak, végül érkezett a Jászkunság históriájában már jól ismert elzálogosítás és a redemptio.

Innen tehát már tudjuk, hogy a Kolbász név kun eredetű. De szerencsére lehet tudni azt is, hogyan vált egy konkrét terület névadójává. Mint a Vírusnapló nevű blog írja, IV. László magyar király 1279-ben adott szabadalmi levelet a kunoknak szállásterületek létrehozására a Magyar Királyság területén (László király meglehetősen sajátságos viszonyt ápolt a kunokkal). Későbbi oklevelekből az derült ki – írják –, hogy a kunok hét ilyen területet hoztak létre, ezek nevei: Hontor, Mizse, Kecskemét, Halas, Zentelt, Kolbász és Berény.

Kolbász, mint térségnév, egyébként további helységek elnevezésében is szerepelt. Létezett korábban Kolbászfalva, Kolbászszeg, Kolbászszállás nevű település is. Idővel ezek eltűntek, noha Kolbászszék megmaradt. Előbb Nagykun kerület, később Nagykunság formában.

Mi köze van a kolbászhoz?

Ebből vélhetően már sokan sejtik, hogy a Kolbász Szék utca nevéből a Szék nem egy ülőbútort jelent, hanem egy régi magyar közigazgatási egységet, amely lakói önrendelkezéssel, joghatósággal rendelkeztek (a szék kifejezés a bírói székből öröklődött). Ilyen székei voltak a székelyeknek és a szászoknak is.

A Kolbászoknak egyébként nincs közük a kolbászokhoz. A Magyar etimológiai szótár szerint a kolbász, vagyis a disznóbélbe töltött darált hús elnevezése a szláv kobasa, klobasa szó magyarosult alakja. Ellenben egy szakportál azt írja, a kolbász a török qalbuz, vagyis „falat, harapás” szóból származik.

És mivel utóbbi szerint a kifejezés már a középkorban is elterjedt volt hazánk területén, az sem kizárt, hogy ismerték, sőt, szerették is a Kolbászok a kolbászokat.