Toplista

2025.01.18. 12:41

Ez a Jászkunságban is ismert csirkehús ízű gomba is az év élőlényei közé került

A hagyományok szerint ismét megválasztották az év élőlényeit, melyek természetvédő szervezetek, szakemberek ajánlásai közül kerültek ki. Újra változatos a paletta, az illetékesek csodás állatokon és növényeken keresztül hívják fel a figyelmet időszerű környezeti kérdésekre. Az év élőlényei közül sokkal a Jászkunságban is találkozhatunk.

A természetvédő szervezetek minden esztendőben felhívják a nagyközönség figyelmét néhány állat- és növényfajra az év élőlényein keresztül. Lássuk, idén melyek lettek a „befutók”. Közülük sokkal térségünkben is találkozhatunk.

év élőlényei
Az év élőlényei között szerepel a böjti réce is
Fotó: Rimóczi Árpád / Forrás: Tiszavilág Ökotúrák

Év madara – böjti réce

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte.

A böjti réce a récefélék családjába tartozó, viszonylag kis termetű vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel, vagyis márciusban érkezik. Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken.

– Nagyon megritkult a számuk, ma már csak 600-700 párra becsülik az országos állományt. Ma már fokozottan védett madár a böjti réce – mondta el érdeklődésünkre Rimóczi Árpád. A jászkunsági természetvédő, túravezető, madarász hozzátette: 2004 előtt vadászható faj volt, az is hatással lehetett rá, de feltételezések szerint az alföldi vizes élőhelyek számának illetve nagyságának csökkenése következtében fogyatkozott meg számuk.

Természetvédelmi értéke százezer forint.

Év kétéltűje – sárgahasú unka

A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk. Gyakran megesik, hogy a távolról jelentéktelennek és élettelennek tűnő erdei tócsák közelebbről szemlélve hirtelen megelevenedek. Felszínüket addig észrevétlen, apró békák lábtempói fodrozzák. Felülről nézve inkább csak hátuk unalmasnak tűnő rejtő színezete látszik, az egyszerűség csalóka. Hasuk pompás színét szemérmesen elrejtik, és a ragadozóik elriasztására tartogatják. Sajnálatos módon, a sárgahasú unka magyarországi fennmaradása több tényező miatt is veszélyben forog, nem véletlenül választotta tehát az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2025-re az „Év kétéltűjének”.

év élőlényei
Amikor védekezésképp hanyatt veti magát jól látszik sárga hasa
Forrás: Wikipédia

Év hala – kurta baing

A Magyar Haltani Társaság 16. alkalommal rendezte meg az „Év hala" választást és a korábbi évekhez hasonlóan az elnökség idén is három jelöltet állított: a dévérkeszeget (Abramis brama), a kurta baingot (Leucaspius delineatus) és a vágódurbincsot (Gymnocephalus cernua). A természetkedvelők és halbarátok e három, hazánkban őshonos halfaj közül választhattak, a győztes a voksok 43,3 százalékával a kurta baing lett.

A kurta baing a nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos halunk. Teste megnyúlt és vaskos, háta és hasvonala enyhén ívelt. Rövid, tompa orra és jellegzetesen nagy szemei figyelemfelkeltőek. Általános mérete 6–8 cm között mozog, de ritkán akár 10 cm-re is megnőhet. Pikkelyei aprók, ezüstösek, és könnyen lehullanak. Táplálékát főként planktonikus élőlények, árvaszúnyoglárvák és a vízfelszínre hulló apró rovarok alkotják. Szaporodása április és július között zajlik, amikor párosan rakják le az ikrákat. A nőstény 100–150 darab ikrát ragaszt vízi növényekre, amelyeket a hím őriz és gondoz.

Élőhelyként a lassan áramló vagy állóvizeket kedveli, például tőzegbányatavakat, holtmedreket és alföldi csatornákat. Nagyobb folyóinkban többnyire csak az áradások után jelenik meg a hullámtereken. Élőhelyeinek eltűnése és az inváziós fajok terjedése miatt állományai jelentősen visszaszorultak. Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.

Év rovara – sávos szitakötő

A Magyar Rovartani Társaság 2025 Év Rovara címet a közönség szavazatai alapján a sávos szitakötőnek ítélte oda (mellette az orrszarvú bogár és az öves tavasziaraszoló volt versenyben a címért). A hímek nagy szárnyfoltja és a nőstények rejtőzködőbb megjelenése miatt izgalmas példája az ivari kétalakúságnak.  Az ivari kétalakúság jelenése, hogy ezeknél a fajoknál a hím és a nőstény egyedek megjelenése nagyon eltér egymástól. Ennek oka lehet a hímek közötti verseny vagy akár a praktikusság.

A sávos szitakötőknél a hím egyed kék színű, míg a nőstény zöldes árnyalatú, potroha vöröses színű. Magyar neve jelentős kiterjedésű sávra utal a szárnyakon. Kifejezetten európai elterjedésű állatfaj, egészen Mongóliáig megtalálható. Magyarországon általánosan elterjedt faj, elsősorban kis vízfolyások környékén, ahol a természetbarát vízkormányzás és a vegyszermentes szúnyogirtás kiemelt fontosságú a védelmük érdekében.

év élőlényei
A kis vizek klímaváltozás során bekövetkező kiszáradása komoly veszélyeztető tényező a sávos szitakötőre nézve
Forrás: Wikipédia

Jelenleg nem védett és nem veszélyeztetett faj, azonban a kis vizek klímaváltozás során bekövetkező kiszáradása komoly veszélyeztető tényező a szitakötőre nézve.

Év fája – korai juhar

Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év Fája szavazás célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész szakemberek és a szélesebb nagyközönség számára egyaránt. 2025-re a megtisztelő címet a szavazatok alapján a korai juhar (Acer platanoides) nyerte.

A korai juhar a hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, lombfakadás előtti, korai virágzása árulja el jelenlétét. Alföldi területeinken szívesen költözik be az alsó lombszint nélküli természetszerű állományokba. Számos fajtáját alkalmazzák a kertészek.

Év gombája – sárga gévagomba

A sárga gévagomba a Magyar Mikológiai Társaság választásán lett 2025 Év Gombája. Ez a feltűnő gomba áprilistól szeptemberig, lombos fákon növekszik, főleg

  • fűzfákon,
  • nyáron
  • és akácon.

Kezdetben kénsárga színű, később narancssárgává és téglavörössé válik, majd idősebb korában kifakul. Fiatalon ehető, de később száraz, rostos állagával már élvezhetetlenné válik. Ez a gomba nemcsak természeti szépségével ragadja meg a figyelmet, hanem fontos szerepet játszik a faállományok ökológiai egyensúlyában is.

év élőlényei
A fák törzsén termő, érdekes sárga gombát „erdei csirkének” vagy „csirkehúsgombának” is szoktak nevezni
Forrás: Magar Mikológiai Társaság

A fák törzsén termő, érdekes sárga gombát „erdei csirkének” vagy „csirkehúsgombának” is szoktak nevezni. Becenevét ugyanis éppen azért kapta, mert nem gomba-, hanem csirkehús íze van. Ráadásul a hagyományos kínai és japán orvoslás évszázadok óta használja különböző betegségek kezelésére.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában