2025.03.11. 06:00
Kitilthatják a beköltözőket a jászkunsági településekről: készül a jogszabály
Odaadja a „Megtelt” táblát az önkormányzatok kezébe a kormány, de rájuk bízza, kiszögezik-e. Miközben a beköltözők elleni védelem egyre több agglomerációs településen kezd égetően fontossá válni, addig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye lassan kiürül. A gondokat az sem oldja meg, hogy a térség hamarosan a főváros agglomerációjává válik.
Alig akadt olyan önkormányzat, amely ne fogadta volna el a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal meghívását hétfői közös tanácskozásukra. Az ok egyértelmű: a települések önvédelemhez való jogáról tartottak konzultációt a vármegyeháza dísztermében. Amely így meg is telt aznap a térség polgármestereivel. A téma, vagyis a beköltözők elleni védelem jogszabályi lehetősége, a települések saját hagyományainak megőrzését célzó kezdeményezés pedig kellő érzelmi telítettséget szolgáltatott a tanácskozáshoz. A jászkunsági polgármestereknek hol a szemöldöke szaladt fel, hol sokatmondóan néztek egymásra, hol pedig egyetértően bólogattak, miközben Latorcai Csaba államtitkár a program részleteiről adott tájékoztatást.
Fotó: Nagy Balázs
A főváros környéke megtelik, a Jászkunság kiürül
– A közösségi értékvédelem az a szándék, amellyel segíteni szeretnénk az önkormányzatokat önvédelmükben – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes. Latorcai Csaba arról szólt, a települések többet jelentenek egy közigazgatási egységnél, hiszen mindegyik egy-egy közösség, önálló értékkel, kulturális sajátosságokkal. Ezek az értékek szerinte fontos versenyképességi tényezők, amelyekből előnyt lehet szerezni, és a település jövőjét jelenthetik.
Csakhogy – mint mondta – az elmúlt harminc év jelentős változást hozott Magyarországon. Gyorsul a népesség elvándorlása, a tendencia egyik elszenvedője pedig éppen Jász-Nagykun-Szolnok vármegye.
Az államtitkár elmondta, Szolnok népessége csökken, környező településeinek lakossága apránként növekszik. Noha az agglomerációba költözés nem jászkunsági sajátosság, problémát jelent, hogy a Szolnokról elköltözők jelentős része a térséget is elhagyja. Ez egybevág azzal a trenddel, hogy a keleti országrészből sokan nyugatra költöznek.
Ennek megfelelően Jász-Nagykun-Szolnok vármegye belső vándorlási egyenlege kedvezőtlen. Mint Latorcai Csaba rámutatott, a vármegye keleti része komoly mértékben kiürült. Van olyan település, ahol ötezer fővel kevesebben élnek, mint 1990-ben.
- Közölte, az elmúlt évben 4320-an költöztek el a Jászkunságból;
- míg a vármegyét 4101-en választották újonnan lakhelyül.
A legtöbben Budapestről költöztek be, míg Szolnokról többnyire Pest megyébe vándoroltak.
Az államtitkár szólt arról is, Budapest agglomerációját jelenleg egy hatvan kilométeres sugarú körben lehet meghúzni. Ám ez a következő években – a jelentős kiköltözés hatásár – szélesedik, néhány éven belül Szolnok a fővárosi agglomeráció része lesz. Ami rímel azon jelenséggel, miszerint a magyarok az egyik legtöbbet ingázó nép.
El kellene kerülni, hogy az itteni települések alvó településekké váljanak. Mert az alvó településeken jellemzően eltűnik a közösségi élet, ezzel együtt elvesznek a kulturális sajátosságok, végső soron a települések identitása, versenyképessége
– figyelmeztetett az államtitkár.
Beköltözők elleni védelem: eszközt kapnak az önkormányzatok
A miniszterhelyettes kitért arra, a fenti folyamatok ingatlanpiaci átrendeződést is okoznak. Sok helyütt a beköltözők felverik az árak, ezzel elszívják a lehetőséget a helyiektől, akik hiába az adott településen nőttek fel, nem tudnak lakást, házat vásárolni. Máshol pedig ennek ellentétét okozzák: megállíthatatlanul zuhannak az ingatlanárak.
– Ezekben a folyamatokban szeretnénk eszközöket adni az önkormányzatoknak – mondta Latorcai Csaba.
Fotó: Nagy Balázs
Így jogszabályba foglalnák a települések ezzel kapcsolatos jogosítványait.
- Ilyen lenne, hogy kizárhatnák az ingatlanszerzésből a beköltözőket. Mint az államtitkár fogalmazott: a települések kitehetnék a „Megtelt” táblát.
- De ilyen lehet az ingatlanvásárlásokra vonatkozó elővásárlási jog is. Vagyis ha egy helyi is ki tudja fizetni egy eladó ingatlan vételárát, azt elsőként ő vehesse meg.
- De tervben van például az ingatlanszerzés feltételhez kötése,
- lakcímlétesítés feltételhez kötése
- és az adózási szabályok átalakítása is.
Az államtitkár hangsúlyozta, ezek az eszközök nem lesznek kötelezőek. Mindössze lehetőséget szeretnének biztosítani az önkormányzatoknak. Akadhat olyan település, aki ebből semmit nem alkalmaz, és olyan is, aki átmenetileg vezet be valamilyen korlátozást, esetleg nem az egész településre, csak annak egy részére.
Nem lesz alkotmánymódosítást
A tanácskozáson a településvezetők is kérdezhettek a készülő szabályalkotással kapcsolatban. Füle István, Szolnok alpolgármestere felvetésére Latorcai Csaba elmondta, a szabályozást vizsgálva arra jutottak, bevezetésükhöz nem lesz szükség alkotmánymódosításra. Álláspontjuk szerint az önkormányzati törvényben érdemes rendezni a kérdést.
Gyuricza Miklós, Tószeg polgármestere az elmondottak kapcsán aggályairól beszélt. Mint mondta, községükben sok a betelepülő, eladó ingatlanjuk pedig alig akad. Népességük most stagnál, ám szerinte ilyen intézkedések bevezetése esetén elfogyna a falu. A háztulajdonosok haragja pedig az önkormányzatra zúdulna, ha megtiltanák, hogy bárkinek eladhassák ingatlanjukat.
Elismerően szólt a programról Mezőtúr első embere. Szűcs Dániel egyetértett azzal a programponttal, hogy szabályozni kell a lakcímkiadást. Mint mondta, Mezőtúron is küzdenek a jelenséggel, hogy sokan laknak egy ingatlanba bejelentve. Felvetette, a szabályozási kört ki lehetne bővíteni az állattartással kapcsolatos helyi döntések jogával is. Ez ugyanis szerinte komoly problémákat okoz, és az önkormányzatnak jelenleg nincs jogosítványa a kérdés orvoslására.
