Videóra vették, ahogy valami olyan bukkant elő a Tiszából, ami ilyenkor sosem szokott

Bár most szerencsére árad, az elmúlt hetekben vészesen alacsony volt a Tisza vízállása. Utóbbinak köszönhetően előbukkantak a Közép-Tiszai homokpadok. A különleges látványt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa videón rögzítette. Most mi is megmutatjuk!

A homokpadoknak alapvetően fontos szerepük van

Az agyag- és homokpadok jellemzően olyan víz alatti medermorfológiai képződmények, melyeknek az áramláskedvelő, őshonos halfajaink számára nagy jelentősége van, hiszen ezeken a helyeken találják meg létfeltételeiket, táplálékukat, szaporodóhelyeiket. Az elmúlt időszakban tapasztalt alacsony vízállás miatt romlanak ezen élőlények életfeltételei.

Miért probléma a tartósan alacsony vízállás a Közép-Tiszán?

– Egyrészt őshonos, áramláskedvelő halfajaink és a tiszavirág lárvák életfeltételei jelentősen romlanak, hiszen az agyagos partoldalban fejlődő kérészlárvák élettere csökken a szárazra kerülő kérésztelepekkel, továbbá több halfajunk élőhelye szűkül be a folyómederben (selymes durbincs, német bucó). Másrészt a látványosan egyre mélyebbre bevágódó Tisza meder partoldalában illetve a magasabb mederfenéken láthatóvá válnak a felszín alatti vízkészlet folyóba torkollásának helyei – adott választ a fenti kérdésre Monoki Ákos.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Tisza-Jászság Tájegység Természetvédelmi Őrszolgálatának tájegységvezetője a nemzeti park honlapján közzétett cikkében arról írt, hogy ez két oknál fogva tekinthető különösen aggasztónak.

– Már múlt év augusztusában észlelhető volt, hogy a felszín alatti vízkészlet a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben sok helyen folyamatosan ürül a folyóba. Ezt élénk vörös elszíneződés jelzi a partoldalon, ami a vas-oxid kiválásának a jele. Mivel a vízszint tartósan alacsonyan maradt ősszel és télen is, ez gyakorlatilag azóta is töretlenül a mélyen talajban raktározott édesvizeink apadásához vezet. A felszín alatti vízkészlet igen lassan tud csak pótlódni, ha hull megfelelő mennyiségű csapadék és annak van ideje leszivárogni a mélyebb rétegekbe, mielőtt a talajfelszínről elpárologna – részletezte a szakember, aki a másik problémát is vázolta: ezek a felszínre törő vizek nemcsak az árvízvédelmi töltések közé szorított folyó hullámteréből hanem az egész Alföld alól érkeznek.

Eltűntek a kubikok, a mocsárrétek, ami nagy baj

Monoki Ákos rámutatott: azok a Tisza-parti galériaerdők, melyek meghatározzák e jellegzetes tájképet, a folyó aktuális vízszintjétől sok helyen 7-8 méteres magasságban kezdődnek, tehát a szárazodás ezekre az élőhelyekre is negatívan hat.

– A téli és kora tavaszi árvizek elmaradása valamint a csapadékhiány miatt a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet olyan sajátos vizes élőhelyei, mint

• a kopolyák;
• a kubikok;
• a mocsárrétek
  teljesen szárazon állnak, a szentély holtágak vagy drámai mértékben (Kovácsi-Holt-Tisza, Gói-tó), vagy teljesen kiszáradtak (Szórói-Holt-Tisza). A hullámtérről teljesen hiányoznak az erre az időszakra jellemző sekély vízállások, tocsogók, melyek az elmúlt években jelentős állománycsökkenést elszenvedett kétéltűek dunai tarajosgőte és mocsári béka legfontosabb szaporodóhelyei lennének – hívta fel a figyelmet a szakember.

Hozzátette: a jelenleg megfigyelhető, sok szempontból rendkívülinek tekinthető természeti események elsősorban antropogén hatások miatt következnek be. Az emberi tevékenységek révén nagy mértékben átalakított és folyamatos negatív hatásoknak kitett természeti környezet pedig egyre nehezebben képes regenerálódni.