Elkezdődött a negyvennapos böjt – a testi-lelki megtisztulással a húsvétra hangolódás időszaka

A negyvennapos böjt első napja a hamvazószerda, ami idén március 5-én van. A keresztények mától, vagyis ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére.

Húshagyó kedd a farsangi időszak utolsó napja, amelyet a keresztény hagyományok szerint a nagyböjt előtti utolsó húsos étkezés napjaként tartanak számon. Ez a nap szorosan kapcsolódik a böjt kezdetéhez. Ahogyan a hamvazószerda is, ami az egyik legfontosabb, húsvéthoz kapcsolódó nap. Mozgó ünnep, ezért minden évben más napra esik.

Hamvazószerdán hamvazkodhatunk

Latinul „quadragesima”, ami negyvenediket jelent. A húsvét előtti negyvenedik nap lesz mindig, ezért minden évben más napra esik. Böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is hívják. Más szóval hamvazkodás, hamvazást jelent. A hamu, mint a szertartás része jelenik meg. A bűnbánatot szimbolizálja.

Hamut szórtak a bűnösök fejére

A 7. századtól vált szokássá a bűnbánat, ami azt jelentette, hogy a püspök a bűnösöket a templomba vezette mezítláb és zsákruhában. Majd a fejükre hamut szórt és kiküldte őket a templomból, ahogyan Isten is elűzte az embert a Paradicsomból. Nekik Nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba.

Sötét ruhába öltöznek a lányok, menyecskék

Ilyenkor esküvőt nem tartottak. A bűnbánati idő alatt a lányok, menyecskék is sötétebb, egyszerűbb ruhába öltöztek. Fontos a tartózkodó magatartás, a bűnbánat. A templomban a pap a hívek homlokára az előző évi barka hamujával rajzol keresztet. Ez az elmúlást és a halált jelképezi, de a megtisztulásra is felhívja a figyelmet. Azt tartották, hogy aki ilyenkor hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.

Elkezdődött hát a negyvennapos böjt

Hamvazószerdával tehát elkezdődött a nagyböjt, ami nagyszombaton – idén április 19-én – ér véget.