2025.04.14. 06:20
A jászkunsági szakemberek döbbenten nézték, ahogy az a valami lassan előbújt a csatornából
Úgy tűnik, sokan még mindig nincsenek tisztában – vagy nem foglalkoznak – azzal, hogy mit szabad a csatornába dobni, önteni. És miket tilos, mert azok súlyos üzemeltetési és anyagi következményekkel járhatnak. Mi kerül elő a csatornákból? Bizony időnként meglehetősen furcsa dolgokat talál az illetékes szolgáltató.
Mi kerül elő a csatornákból? Erre kerestük a választ. Törölköző, alsónadrág, evőeszköz, papírpénz, disznóbél… És ez csak néhány példa arra, mi mindent találtak már a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. munkatársai a jászkunsági szennyvízcsatornákban.
Forrás: TRV Zrt.
Azok a fránya popsitörlők – a rejtett veszélyforrás
Az egyik leggyakoribb problémát a nedves törlőkendők okozzák.
– Ezek a jellemzően műanyag tartalmú, több száz év alatt lebomló termékek a szennyvízátemelőkben található szivattyúk járókerekeire tekerednek rá, megállítva azt. Legrosszabb esetben egy egész településrész szennyvíztisztítását is lebéníthatják, kiöntéseket okozva – hívják fel a figyelmet a témával kapcsolatban Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Kommunikációs Osztályának illetékesei.
Hangsúlyozzák: ezért fontos, hogy a kendőket minden esetben a kukába dobják, ne a vécébe.
– Persze, a hulladéklerakóban is évszázadokon keresztül megmaradnak, terhelve Földünket. Érdemes tehát olyan törlőkendőt használni, amely természetes módon lebomló anyagból készül – teszik hozzá.
Forrás: TRV Zrt.
Rókabundát? Műfogsort? Honnan? A csatornából!
Ám nem csak törlőkendők kerülnek elő a szennyvízhálózatból.
– A textildarabok, egészségügyi betétek, pelenkák, felmosórongyok jelenlétén a szakemberek már meg sem lepődnek. Mint ahogy nem hökkennek meg, ha ételmaradékok, cipő, alsónadrág, kislabda, törölköző, evőeszköz, játék, írószer vagy elpusztult állat miatt áll le egy-egy szivattyú az átemelőben vagy dugul el a csatorna. Amikor viszont műfogsort, rókabundát vagy egy teljes alomnyi elhullott kiskutyát pillantanak meg a TRV-s szakemberek, az még őket is megdöbbenti. Márpedig ilyen is előfordult már – részletezik a megdöbbentő eseteket.
Mint megtudtuk: tapasztalataik alapján már azt is előre lehet tudni, hogy adott időszakban jellemzően milyen jellegű dugulás fordul elő.
Húsvét környékén kocsonyacsontok sokasága, karácsonykor szaloncukorpapírok, januárban – a disznóvágási szezonban – sertésbelsőségek azok, amelyek újra és újra munkát adnak a szennyvízágazaton dolgozóknak
– számolnak be a „furcsa fogásokról”.
Gyorsan szaporodnak a csatornaszörnyek
Akadnak olyan települések (például Fegyvernek), ahol a TRV-s munkatársaknak naponta akár háromszor-négyszer is ki kell menniük a meghibásodott szivattyúkhoz, hogy manuálisan tisztítsák meg azokat a szennyeződésektől.
Szolnokon sem jobb a helyzet.
– A Vásárhelyi Pál úton jelenleg zajló csatornafelújításon a dolgozók több méteres, sok-sok kilónyi összeragadt „szörnyet” húztak ki a csőből. Ez valójában nedves törlőkendők sokasága volt – tudjuk meg.
Az illetékesek hozzáteszik: sajnos a vármegyeszékhelyen ugyanúgy a toalettbe öntik az ételmaradékokat is a lakosok, mint bárhol máshol (sokszor evőeszközökkel együtt), és bizony az elpusztult állatok egy része is a csatornában végzi.
Hihetetlen, de egy-egy alkalommal akár 100-150 kilónyi szemetet is eltávolítanak a szakemberek az aknából.
Forrás: TRV Zrt.
Több milliós károkat okoz a felelőtlen viselkedés
A felsorolt hulladékok nem mindegyikét a vécén húzzák le a lakosok. A nagyobb tárgyakat általában a köztereken található csatornafedelek felemelésével közvetlenül a szennyvízhálózatba juttatják, mondván, amit már nem látnak, az nem létezik.
Ez persze tévhit, a szolgáltató problémája ekkortól kezdődik. Éves szinten egy Karcag méretű településen több millió forint kárt okozhatnak a felelőtlen emberek – ennyibe kerül ugyanis a szivattyúk javítása az ilyen jellegű meghibásodások miatt.
Mi kerül elő a csatornákból mindezeken kívül?
Nem csak tárgyak jelenthetnek gondot a szennyvíztisztítási folyamatban.
– Az is dugulást okozhat, ha használt sütőolaj és más, zsíros ételmaradékok rakódnak rá a csatorna falára. A gyógyszerek a szennyvízrendszeren keresztül a természetes vizekbe kerülve súlyosan károsíthatják az élővilágot. A vegyszerek, oldószerek, festékek, hígítók és a benzin még ennél is nagyobb kárt tehetnek: elpusztíthatják a szennyvíztisztító telepen „dolgozó” lebontó baktériumokat, így tisztítatlan vagy nem kellően megtisztított szennyvíz kerülhet a befogadó vizekbe – hívják fel a figyelmet láthatatlan veszélyekre a szakemberek.
– És reméljük, azt is tudják, hogy esővizet, talajvizet, belvizet sem szabad beleengedni a szennyvízcsatornába! Ez ugyanis túlterheli a rendszert, a visszaduzzadt szennyvíz elöntheti a pincéket, a mélyebben fekvő területeket, sőt, a fürdőszobákat is – mutatnak rá végül a hangsúlyos kérdésekre, s válaszokra.
Ha nem a vécébe, akkor hová dobjuk?
Mindig csak azt húzzuk le a vécén, ami valóban odavaló: a kommunális jellegű szennyvizet (pl. felmosóvizet) és a lebomló vécépapírt.
- A szilárd hulladékoknak a kukában a helyük! A használt sütőolajat gyűjtsük össze, és adjuk le az erre kijelölt gyűjtőpontokon (a TRV Zrt. szolnoki, Thököly úti telephelyén is van egy).
- A gyógyszereket a patikákban adjuk le!
- A veszélyes hulladékokat (pl. vegyszerek, festékek) soha ne a lefolyóba öntsük, hanem vigyük el a megfelelő hulladékudvarba!
