2025.04.28. 14:25
Világszenzáció: szolnoki tervezésű és gyártású kísérleti eszközöket küld a világűrbe Magyarország!
Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar űrkutatás: a Hungarian to Orbit (HUNOR)-program keretében Kapu Tibor és „cseréje”, Cserényi Gyula sikeresen elvégezték a NASA embert próbáló kiképzési programját. A magyar űrhajósok közül egyikük, jelen állás szerint Kapu Tibor 2025 májusában indulhat a világűrbe az „Axiom Mission 4” küldetés tagjaként, ahol tudományos kísérleteket hajtanak majd végre a Nemzetközi Űrállomáson.
A négyfős legénység parancsnoka a NASA nyugalmazott asztronautája, Peggy Whitson, aki rengeteg tapasztalattal rendelkezik az űrutazás terén. A tudományos kísérletnél a pilóta az indiai Shubhanshu Shukla lesz, mellettük pedig a lengyel Sławosz Uznański kapott még helyet kutatóűrhajósként. De hogyan „lesz jelen” Szolnok a világűrben?
Fotó: Mészáros János
Tudományos kísérleteket végeznek majd az űrben
A csapat feladata az lesz, hogy tudományos és technológiai jellegű kutatásokat végezzenek, amelyeket kizárólag a világűrben lehet végrehajtani. Munkájuk középpontjában többek között a cukorbeteg űrhajósok orvosi támogatása, illetve a mikrogravitáció emberi agyra és testre gyakorolt fiziológiai hatásai állnak. Kutatásaik emellett kiterjednek
- az ízületek,
- a véráramlás,
- az őssejtek,
- a daganatos sejtek
- és a sugárzás
hatásainak vizsgálatára is – ennek célja az űrhajósok felkészítési folyamatának továbbfejlesztése, valamint a földi orvostudomány fejlődésének elősegítése. Helyi szenzáció, hogy a kísérleti eszközök egy részét, Hajnal-Papp Zoltán, a Szolnoki Szakképzési Centrum szakoktatója, műhelyvezetője személyében szolnoki szakember tervezte, illetve az SzSzC Digitális Közösségi Alkotóműhelyében készültek el.
Űrkísérleti eszközök nyomtatása a Szakképzési Centrumban
Fotók: Mészáros JánosHicsó György, a Szolnoki Szakképzési Centrum kancellárja az alkotóműhelyben április 28-án tartott sajtótájékoztatón kifejtette, miszerint Kapu Tibor kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomáson olyan fizikai, tudományos kísérleteket is elvégez majd, amelyeket a magyar középiskolások élőben követhetnek figyelemmel úgy, hogy a súlytalanság állapotában bemutatott kísérleteket a földi körülmények között is elvégzik a diákok. A kísérletek kidolgozását a magyar tudományos ismeretterjesztés egyik kiemelkedő alakja, a Spektrum TV által készített „Brutális Fizika” című sorozat egyik házigazdája és szakértője, az Ericsson-díjas fizika szakos tanár, mesteroktató, a BME Fizika Intézetének tanszéki mérnöke, Härtlein Károly végezte el, akit sokan a legendás Öveges József professzor utódaként emlegetnek a fizika népszerűsítése terén betöltött szerepe alapján.
Fotó: Mészáros János
Mivel pedig a fizikus kiváló kapcsolatokat ápol Hicsó Györggyel, így szinte magától értetődő volt, hogy az űrkísérletek előkészítésébe és a kísérleti eszközök elkészítésébe, gyártásába bevonja a Szolnoki Szakképzési Centrumot.
– A felkérésnek óriási örömmel tettünk eleget, hiszen amellett, hogy egyedülálló és igen megtisztelő, egyben úttörő feladat, valamint ilyen talán csak egyszer adatik az életben, rendkívüli módon hozzájárulhat a szakképzés népszerűsítéséhez, presztízsének további emeléséhez – magyarázta a szolnoki szenzáció hátterét a Szolnoki Szakképzési Centrum kancellárja.
A kísérleti eszközök gyártása hetek óta zajlik a Digitális Közösségi Alkotóműhelyünkben. Két eszközt, amelyek Kapu Tiborral együtt vesznek részt az űrkísérletekben, szakoktatónk, műhelyvezetőnk, Hajnal-Papp Zoltán tervezte meg, és itt, helyben Szolnokon, a Digitális Közösségi Alkotóműhelyünkben gyártottuk, gyártjuk le
– tette hozzá a SzSzC kancellárja.
A HUNOR-program létrejöttét a magyar gazdaság is elősegítette. Magyarországon már most is közel 40 cég él részben vagy egészben űrtevékenységből. Számuk 2030-ra megháromszorozódhat. Magyarország űrstratégiájának célja, hogy az európai társakkal dinamikusan tudjon együtt növekedni.
Az emberes űrrepülések nem csak önmagukban értékesek, a kutatóűrhajós küldetésben résztvevő magyar űripari cégek, a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek a kifejlesztett eszközök és tudás révén „űripari referenciával” fognak rendelkezni, amely előfeltétele a világpiacra történő belépésnek. A kutatóűrhajós programjának megvalósításával szerzett nemzetközi tapasztalat jelentősen felértékeli Magyarországnak a nemzetközi űrversenyben betöltött szerepét, és szignifikáns versenyelőnyhöz juttathatja a közreműködő szektorokat.
