Összeomlott egy ház teteje a szolnoki belvárosban, a falakon repedéseket látni

Szolnok legfrekventáltabb helyén, a Szapáry út közepén 2024. november 13-án szerdán összeesett egy régi, a huszadik század elején épült polgári ház tetőszerkezete. Az ingatlant régóta nem lakták, így személyi sérülés nem történt, azonban a dőlő félben lévő épületet a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság tűzoltói körbekerítették, és a gyalogos közlekedés elterelése mellett még négy-öt parkolóhelyet is megszüntettek. A Szapáry úti ház sorsa pedig máig rendezetlen.

A Szapáry út a huszadik században a szolnoki belváros egyik, hanem a legelőkelőbb utcájának számított. Korábban gazdag vízimolnárok lakták, később tehetős polgárcsaládok. A tavaly novemberben beomlott régi épület az egykori Hubay-családé volt, akiknek Szolnok életében jelentős szerepük volt. Itt lakott Hubay Ferenc egykori polgármester is, neki köszönhető, hogy Szolnok vármegyeszékhely lett.

Mi a teendő az egyre rosszabb állapotban lévő épület kapcsán? – érdeklődtünk korábban a címzetes főjegyzőnél. Dr. Sebestyén Ildikó azt a választ küldte kérdésünkre, hogy a Szapáry út 21. számú ingatlan a Hubay-vagyon örököseinek tulajdonában van. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2024. november 13-án megkereste önkormányzatunkat az épület beomlott tetőszerkezete és az omló vakolat miatt. Ezek után az önkormányzat az érintett járdaszakaszt elkerítette és ezzel egyidejűleg, 2024. november 19-én kelt levélben értesítette a tulajdonosokat az épület állapotáról és felszólította őket, hogy a balesetveszély megszüntetése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

A rogyadozó épület fél éve roskadozó állapotban várja sorsát. A közelmúltban a tetőszerkezetének egy része beomlott. A kivitelezésre kötelezett tulajdonosok a mai napig nem kezdték meg az épület bontását, vagy a helyreállítását…

Hubay Ferenc munkásságáról a Laki Kálmán-díjas dr. Cseh Géza, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa állított össze életrajzot. Aszerint hubói Hubay Ferenc (Hubó (Gömör vármegye), 1817. április 5. – Szolnok, 1890. június 29.) Szolnok polgármestere volt 1874-76 és 1885-90 között. A Gömör megyei nemes családból származó Hubay Ferenc Miskolcon és Sárospatakon jogi és teológiai tanulmányokat végzett. Két évig nagybátyjánál, hubói Hubay Ferencnél, a hétszemélyes tábla tagjánál gyakornok, majd 1847-ben megszerezte ügyvédi oklevelét. Részt vett a szabadságharc tavaszi hadjáratában. Vasvári Pál oldalán Győrig nyomult előre a győztes honvéd seregekkel.

Hubay Ferenc 1854-ben került Szolnokra, amikor a Tisza-parti városban járásbíróvá nevezték ki. 1859-től közjegyzői állást töltött be, 1864-ben azonban ’48-as politikai nézetei miatt tisztségéről lemondott. Néhány évig jászkarajenői birtokán gazdálkodott. Az alkotmányos jogok visszaállítása után a szolnoki törvényszékhez ülnöknek választották meg, majd bíróvá nevezték ki. Egyik alapítója és presbitere volt a szolnoki református gyülekezetnek. 1873-ban törvényszéki bírói állását feladta és a következő évben, az 1874. március 30-i városi képviselő-testületi tisztújító közgyűlésen Szolnok rendezett tanácsú város polgármesterévé választották meg.

Hubay Ferenc, Horánszky Nándor országgyűlési képviselővel együtt nagyon sokat fáradozott annak érdekében, hogy a megyerendszer területi átalakulása folyamán Szolnok legyen az új megyeszékhely. 1873-ban az első, Szapáry Gyula belügyminiszter által előterjesztett törvényjavaslatban Szolnok neve leendő megyeszékhelyként még fel sem merülhetett, hiszen a település nagyközségi státuszban volt. Szolnok polgárai azonban kinyilatkozták, hogy

• a település „fekvése, szárazföldi, vasúti és vízi utai
• s összeköttetéseinél, kereskedelmi s ipari fejlettségénél
• s szellemi előrehaladottságánál fogva

teljesen jogosult s hivatva van arra, hogy egy új megyének székhelye legyen.”.

Hubay Ferenc élére állt a kezdeményezésnek és a képviselő-testület 1874. február 28-i ülésén javaslatot tett arra, hogy Szolnok feliratban forduljon az országgyűléshez a megyeszékhelyi szerep kivívása érdekében. Hubay előmozdítója és szervezője volt Szolnok rendezett tanácsú várossá válásának is. Erről a belügyminiszter engedélye alapján március 23-án döntött a képviselő-testület. Sikeres tárgyalásai és lobbizásai meghatározó tényezők lehettek abban, hogy egy héttel később ő foglalhatta el a polgármesteri széket. Népszerűsége és rátermettsége ellenére viszonylag rövid ideig, kevesebb mint két évig maradt a szolnoki közigazgatás vezetője. 1876 elején lemondott tisztségéről.

Szolnok reprezentatív lakóépületei, a Piac téren a Magyar Király Szálloda és a Tisza-hídnál lévő kétemeletes bérház, ahol most a Varga Katalin Gimnázium működik, a Hubay házaspár tulajdonában volt. Ám ezeket az épületeket az 1860-as években valószínűleg már adóssággal leterhelve vették át kivitelezőjüktől és első tulajdonosuktól, Obermayer Lajos vállalkozótól. A bérleti díjak továbbra sem hoztak elegendő bevételt, ezért Hubay Ferenc felesége, Brandstätter Julianna 1876-ban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulásakor mindkét házat a megyei hivatalos helyiségek elhelyezésére, vagyis vármegyeházzá alakítás céljára, megvételre ajánlotta fel.

A düledező Szapáry úti ház is a Hubay-ak érdekeltségében volt

A megyei törvényhatóság egyik épületet sem vásárolta meg, ám a Tisza-hídnál lévőt az új székház felépítéséig bérbe vette, és a megyei hivatalokat ideiglenesen itt helyezte el. Egyébiránt a Hubay-családnak a Magyar utcában és a Szapáry úton is volt ingatlan-érdekeltsége.

Elek Dávid lemondása után 1885. augusztus 31-én, ismét Hubay Ferencet választották Szolnok polgármesterévé, azonban az életkorával járó egészségi problémák nagyon megviselték. 1887-ben elhunyt szeretett felesége és három évvel később, hosszú szenvedés után, szívbetegsége következtében ő is elhalálozott. Temetésén a főjegyző gyászbeszédében ezt a mondatot különösen kihangsúlyozta: „Emléked, míg Szolnok áll, élni fog szívünkben!”...