A Nagykunságban jól tudjuk, aki a földet műveli, az az ország biztonságát is szolgálja

A házigazda, Szatmári Zoltán köszöntőjében elmondta, 1993 óta hat malommal vannak jelen az Alföldön. Tíz országba exportálnak, 300 ezer tonna éves kapacitásukhoz az Alföldön 270 ezer tonnát vásárolnak fel. A gabonatermesztés Magyarországon régi hagyományokra nyúlik vissza.

– Karcagon szeretnénk a következő malmunkat év végén megnyitni, ott durumbúza őrlés lesz. Célunk, hogy minél jobb minőségű termékeket tudjunk előállítani, mert egyre nagyobb kereslet van a speciális lisztekre. Nagyon szeretnénk idén is közvetlenül felvásárolni a gabonát a gazdáktól Karcagon, Jászberényben, Törökszentmiklóson - hangzott el.

Hubai Imre Csaba, a NAK vármegyei elnöke elmondta, a mai rendezvénnyel azt szeretnék elérni, hogy megfelelően társadalmasítva legyen a gazdák gondolkodása, szemlélete a szántóföldtől az asztalig.

– Itt, a Nagykunság fővárosában bízom benne, hogy jó közepes gabonatermést tudunk realizálni gazdatársaimmal. A mai tanácskozáson kívánok mindenkinek, erőt, egészséget és figyelmet arra, hogy a múlt, a jelen és a jövő hogyan tud összekapcsolódni, milyen lehetőséget tud adni számunkra. Az első komoly árbevétel a gabonából van, a termesztése sokféle veszélynek (időjárás, különböző világkereskedelmi manipuláció) van kitéve, de ha megfelelőképpen ki tudjuk védeni és tudunk  alkalmazkodni a lehetőségekhez, eredményesen tudunk gazdálkodni – hangsúlyozta az elnök.

Szepesi Tibor polgármester Karcag városa nevében köszöntötte a jelenlévőket.

– Köszönet, hogy ezt a fontos szakmai fórumot Karcagon tartják, hiszen városunk mindig is szorosan kötődött a mezőgazdasághoz, különösen a gabonatermesztéshez és az ahhoz kapcsolódó feldolgozóiparhoz. Azok, akik ma gabonát termesztenek, nem csupán termelők, hanem alkalmazkodó stratégiák kidolgozói, vízkezelési döntéshozók, klímakockázat-kezelők is egyben, miközben a természet egyre kiszámíthatatlanabb, a globális gazdasági környezet is egyre nyomottabbá válik. Itt, a Nagykunságban mi jól tudjuk, aki a földet műveli, az az ország biztonságát is szolgálja. A gabonatermesztés és az élelmiszeripar ma nem csak gazdasági kérdés, hanem stratégiai ügy, nemzetbiztonsági dimenzió, ezért különösen fontos, hogy a magyar agrárium a kormányzat részéről is megerősített figyelmet kap – hangsúlyozta a városvezető.

Dr. Fazekas Gábor Gyula vármegyei közgyűlési elnök szerint a mai nap alkalmat ad arra, hogy a szakma képviselői, kutatók, gazdálkodók, feldolgozók és döntéshozók találkozzanak, tudást cseréljenek és közösen gondolkodjanak a jövő kihívásairól és lehetőségeiről az agráriumot illetően.

– A gabonatermesztés hazánk mezőgazdaságának egyik legősibb, máig legfontosabb ágazata. A kenyér gabona és takarmánynövények termesztése nem csupán alapvető élelmiszer ellátásunk záloga, de a hazai élelmiszeripar, export gazdaság és vidékfejlesztés egyik erőforrása is. E téren különösen kiemelkedő az Alföld, amely történelmileg és a magyar gabonatermesztés szíveként lüktet. Az Alföld páratlan természeti adottságai és a gazdálkodók elkötelezett munkája hosszú évszázadok óta biztosítja a minőségi gabonafélék bőséges termését. A magyar élelmiszeripar versenyképessége elválaszthatatlan, a hazai gabonatermesztés sikerétől. Ma, amikor a klímaváltozás a globális piaci verseny és a fenntarthatósági szempontok és a szomszédunkban dúló háború új kihívások elé állítja az ágazatot, még fontosabbá válik a szakmai párbeszéd és az innováció – mondta az elnök.

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő szerint nagyobb csoda nincs, amikor az élettelen magból újból életet tud valaki létrehozni. – Ahogy elnök úr is mondta, a búza otthona ez a térség, ahol az életet teremtik meg azok a gazdálkodók, akik magot vetnek a földbe, majd learatják azt. Ha valaki a teremtésben és egy élő létrehozásában akar partner lenni, az csinálhatja úgy is, mint Szatmári Zoltán és cégcsoportja, akik a régi karcagi malom helyére új, modernet építettek. Ha minden gazda így gondolkodik, ha a természet, az időjárás és a Jóisten segít, akkor gyarapodik a búza, a mag és a gazdálkodó is. A mostani kihívásokban, amikor az eső ritka vendég, a nehéz körülmények között is, ha járjuk a határt látjuk, a földek meg vannak művelve, be vannak vetve, mert az optimizmus a jó időbe, jó termésbe vetett hit, kiölhetetlen a magyar gazdákból – jelentette ki a politikus.

Hubai Imre, az Agrárminisztérium államtitkára előadásában a gabonatermesztés helyzetét elemezte

– Nemcsak a minőség, vagy a betakarítható mennyisége az, ami most az emberek figyelmét a mezőgazdaság felé tereli, hanem az is, hogy mennyiben tudják megtartani a gazdálkodók az idei év eredményeit, ha a geopolitikai folyamatok úgy alakulnak, vagy akár el is lehetetlenül például a gabonatermesztés a Kárpát-medencében. A gabonatermesztés még mindig talán az egyik legkiszámíthatóbb ága a mezőgazdaságnak és talán a legbiztosabban terem az őszi vetésű gabona, de láttuk, hogy például tavaszi fagykár is károsította a gabonaféléket, mintegy 13 ezer hektáron jeleztek a gazdálkodók május 31-ig tavaszi fagykárt. Az aszály mellett a tavaszi fagy, a  -8, -10 fokos betörésével a szántóföldi növénytermesztés eredményét is meg tudja tizedelni, nemcsak a gyümölcsösökét és zöldségfélékét, de a tavaszaik is veszélyben vannak - mondta. Az a legfontosabb, hogy a klimatikus adottságok megváltozása miatt újabb és újabb termeléstechnológiai folyamatokat kell megfontolni és a gazdálkodóknak. Egyre precízebb technológiák állnak rendelkezésre már a talajműveléshez, a vetéshez, az állományok ápolásához, növényvédelmi munkákhoz, tápanyag utánpótláshoz és betakarításhoz is, akár a termés mennyiségének a felméréséhez, becsléséhez is, de az semmiképpen nem elhanyagolható, hogy már van az országnak egy komoly aszály-monitoring rendszere, az adatok alapján a gazdálkodók számára releváns információkat tud nyújtani többek között az aszályosság kialakulására. Ha nézzük az idei trendeket, a gabona vetésének kedve nem csökken jelentősen, de mégis azért látjuk, hogy a gazdálkodók óvatosak annak tekintetében, hogy csak egy fajra, fajtára alapozzák az őszi vetéseket –emelte ki az államtitkár.

Hubai Imre kiemelte: – A Jászkunságból származó élelmiszerek rendkívül különlegesek, magas minőségűek, melyek a fogyasztók számára bárhol a világon eladhatók és értékelhetők. Nemcsak a márkaépítés, a hagyományaink és identitásunk tisztelete szempontjából is fontos, hogy meglegyen az a fajta gazdálkodói és fogyasztói kapcsolat, ahol mi tudjuk, hogy nagy biztonsággal a terméseinket melyik piacon értékesítjük. Tehát a gazdálkodókat feszítő kérdések leginkább itt csoportosulnak: honnan lesz majd fajta, tápanyag utánpótláshoz megfelelő mennyiségű műtrágya, növényvédőszer, aminek szintén a biztonságossága az egyik legfontosabb és az is egy feszítő kérés mi lesz Európával, agrárpiacaival ha egy gyorsított eljárásban csatlakozik egy harmadik ország, Ukrajna és ezáltal mind az agrártámogatások mértéke a töredékére zuhan vissza, mind pedig a piaci jelenlétünknek nyitva álló szabad kapacitások is a töredékére esnek vissza. Ez egy nagyon égető kérdés! - hangsúlyozta az államtitkár.

Veszélybe kerül a gabonatermesztés Magyarországon

– Ahogy a szabadkereskedelmi megállapodásokból látjuk, az elmúlt években képes volt az ukrán gabona tönkretenni a hazai gazdálkodók piacait. Sajnos 2022-ben a történelmi aszály egy olyan helyzetet eredményezett, amin nem tudott segíteni senki, hiszen nem termett meg az ország gabona és kukorica szükséglete és bizony az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodásának köszönhetően ezek a termékek Ukrajnából érkeztek be és látjuk milyen torzulást okoztak a piacon. Ma is olyan alacsony az ukrán gabona kínálati ára, nagyon sokan várják, hogy lehetőségük lesz-e idén is behozni Európába, nekünk ez nem érdekünk, ahogy az sem, hogy az agrártámogatásokat elvegyék a gazdálkodóinktól, s hogy a közös agrárpolitika vívmányairól le kelljen mondani a gazdálkodóknak – jelentette ki az államtitkár, aki úgy vélte, a tájhasználatban is újfajta gondolkodást kell a gazdálkodóknak meghonosítania.

Az agártárcának pedig oda kell figyelnie arra, hogy ne legyenek olyan szűkös kapacitások, amik adott esetben ne tennék lehetővé a gazdálkodók öntözővízhez való hozzájutását. Az aszály védelmi akcióterv végrehajtására a kormányzat 4,7 milliárd forint azonnali átcsoportosítását rendelt el az Országos Vízügyi Főigazgatóság és igazgatóságai számára, akik ebből az éves öntözési igény dupláját fogják kihelyezni vízkontingens tekintetében a tájba. Meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy az önök számára megfelelő mennyiségű és minőségű felszíni víz álljon rendelkezésre már idén, hogy tudjanak védekezni az aszály káros következményei ellen. Köszönöm a gazdálkodóknak, hogy készülnek arra, hogy ahol lehet öntözni fognak. Mindenkinek eredményes felkészülést, betakarítást, jó minőségű terméket kívánok! - mondta az államtitkár, majd gabonatermesztéssel kapcsolatos előadások, aratási gépszemlei és munkavédelmi felkészüléssel kapcsolatos előadások hangzottak el.