2025.06.17. 18:31
Korszakhatár a magyar vízgazdálkodásban: fő cél, hogy minél több vizet juttassunk vissza a tájba
A vízgazdálkodási, a fenntartható mezőgazdasági, a terület- és településfejlesztési, valamint a környezeti és tájvédelmi szempontok integrálásának elősegítése. Ennek érdekében határozott arról a kormány tavaly december végén, hogy a hazai vízgazdálkodás szereplői, így az irányítók, a végrehajtók és az érintettek létrehoznak egy Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot. A testület immár az ötödik ülését tartotta meg, a hétfői tiszafüredi eseményen is hangsúlyos kérdések merültek fel, s fontos találkozás helyszíne is volt.
Ötödik alkalommal ülésezett a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság. A Tiszafüreden megtartott eseményen a vízgazdálkodás jelenlegi helyzete, az elmúlt időszakban tett és a jövőben várható törekvések voltak középpontban.
Fotó: Mészáros János
– A mai ülésünkön áttekintettük a közel féléves működést, és egy másik fontos apropója is volt az eseménynek: a bizottság találkozott a természetvédő szervezetek képviselőivel – kezdte V. Németh Zsolt, a bizottság elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatón.
A víz visszatartásának korszaka jött most el
– A vízgazdálkodás korszakok határán áll. Lassan véget ér egy időszak, melyben a vízvédelmi rendszereinket építettük, építjük ki. Erre 450 milliárd forintot fordított a kormány az elmúlt 15 esztendőben. S most jön egy új korszak, amit nevezhetünk a víz visszatartásának, a Vizet a tájba korszaknak – emelte ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára. V. Németh Zsolt rámutatott: ez fejezi ki legjobban a törekvéseiket.
– Mostanra az árvízvédelem szinte teljesen kiépült, a következő beruházás legfőbb célja, hogy országhatáron belül tartsuk meg a vizeinket, minél többet visszajuttassunk a tájba, a talajba – hangsúlyozta.
Mint mondta: ez a törekvés és munka nem most kezdődött.
– Számos olyan beruházás volt az elmúlt tíz esztendőben, mintegy 170 milliárd forint értékben, ami ennek jegyében valósult meg. Az elkövetkező időszakban pedig 242 millárd forint szolgálhatja majd a víz visszatartását, -pótlását. Mindezek mellett vannak olyan programok melyeket az agrárium valósít meg – részletezte az államtitkár, aki több beruházást is felsorolt.
A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság döntései mindenkire hatnak
V. Németh Zsolt rámutatott, hogy a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság számos olyan döntést is hozott, mely kihat a mindennapokra.
– A vízügyi igazgatóság télen egy újfajta szemlélet jegyében, ahol tudták, visszatartották a vizeket, s holtágakban, medrekben tárolták. Ennek köszönhetően a Tisza vízgyűjtőjén az első negyedévben kevesebb víz folyt ki az országból, mint befolyt – vázolta nagy eredményként mindezt V. Németh Zsolt.
Kiemelte: van még feladat, ezért is nagyon fontos ebben a témában a közös gondolkozás a partnereikkel.
Elégedettek akkor lehetünk igazán, ha a beruházások a kivitelezési fázisba kerülnek, s ha a szemlélet az egész társadalomban elfogadott lesz
– tette hozzá.
Megbízható információkat kell adniuk a gazdálkodóknak
Mint partnerszervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is ezekről a hangsúlyos kérdésekről szólt. Papp Zsolt György kiemelte: a gazdálkodók életében ez az időszak meghatározó.
– Egyik legnagyobb kihívás az agrárium számára, ami 2022-ben lesújtott ránk. 2024 sem volt könnyű esztendő, s az idei sem lesz az, sőt! Nincs elegendő csapadék, ami van, az sem segíti megfelelően a mezőgazdaságot, az agráriumot – utalt az aszályos időszakra az elnök.
Hozzátette: most fordulóponthoz érkeztek, mert eredményekről számolhatnak be, tennivalójuk azonban még bőven van a jövőre nézve is.
– Hogy hol helyezkedik el ebben, az előbb említett együttműködésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara? Milyen feladataink vannak? Nagyon fontos a tudatosítást. Meg kell találnunk, hogy hogyan tudunk megfelelő, megbízható információval szolgálni a gazdálkodóknak ebben a témában – emelte ki az elnök, aki üdvözölte a víz megtartására vonatkozó törekvéseket. Mint mondta: érdekük, hogy a meglévő csatornainfrastruktúrába vizet kell terelni.
Együttműködésre és társadalmi párbeszédre van szükség
Gyorsított intézkedések, együttműködés, társadalmi párbeszéd. Az eredmények érdekében ezekre van szükség a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke szerint. Amint Jakab István a sajtótájékoztatón kiemelte: a klíma megváltozott, nekünk ehhez kell alkalmazkodni.
– Eszerint kellett, kell a jogszabályokat megalkotni, hogy érdemi intézkedések történhessenek. A munka elkezdődött, a csatornák feltöltése zajlik. Mivel tombol az aszály mindezt gyorsított ütemben kell megtenni – hangsúlyozta.
Jakab István szerint kiemelt fontossággal bír, hogy a bizottsági ülésen civil szervezetekkel találkoztak.
– Fontos a társadalmi párbeszéd, hogy szoros együttműködés alakuljon ki, értve egymás gondolatait, képesek legyünk arra, hogy együtt tudjunk építkezni – mutatott rá.
Utalt rá, hogy a legnagyobb víztározó kapacitása a talajnak van. Mint mondta, ahhoz, hogy vizet tudjunk tározni, döntést kell hozzni arra vonatkozóan, hogyan tudjuk vissza- és megtartani a tározott vizet.
– Ez mindannyiunk érdeke. Jelen helyzetben nem öntözésről, hanem víz hasznosítási rendszerről kell beszélni – emelte ki végül Jakab István.
Vízgazdálkodási testületi ülés
Fotók: Mészáros JánosA tájhasználati változtatásoknak időt kell adni
A civil szervezetek képviseletében az E-misszió Egyesület projektvezetője szólt a sajtótájékoztatón, s osztotta meg a bizottsági üléssel kapcsolatos gondolatait. Cselószki Tamás szerint ha komolyan veszük az éghajlatváltozást, az időjárási szélsőségeket, akkor komolyan el kell azon gondolkodni, hogy a mezőgazdasági – főleg a mélyen fekvő és a folyók menti – területeinket a klímaalkalmazkodás szolgálatába kell állítani.
A tájhasználati változtatásoknak természetesen időt kell adni. S a beavatkozásokat úgy kell végrehajtani, hogy a gazdálkodók is megtalálják benne a számításukat, így például figyelembe kell venni a gazdálkodók befektetéseit
– mutatott rá.
A projektvezető ezzel együtt kijelentette, hogy százezer hektáros nagyságrendben szükséges területeket erre használni.
– Meg kell valósítani a vizek megtartását, át kell gondolni a területhasználat váltást (szántóból gyepbe), vizes élőhelyeket és nagyobb arányú erdősültséget kell kialakítani. A mozaikos tájszerkezet a mezőgazdálkodást is tudja segíteni, valamint javíthatja a mikroklimatikus viszonyokat – sorolta a teendőket és azok előnyeit.
A felajánlott területekért támogatást kell adni
Cselószki Tamás hangsúlyozta a bizottsági ülés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a csatornákban legyen víz. Említette továbbá, hogy szó esett arról is, hogy szükséges egy olyan támogatási forma, ami kifejezetten díjazza a gazdálkodókat, ha vizet tartanak meg a területükön.
– Ebben még nem jutottunk konszenzusra, de bízom, bízunk a megegyezésben – tette hozzá.
