A szolnoki matematikus szerint akár júniusra véget érhet a járvány

Dr. Gábori József agya számokra, matematikai elméletekre, függvényekre lett bekódolva. Mindezzel együtt annak sem unalmas a vele való beszélgetés, akinek érdeklődési köre csillagfénnyi távolságra helyezkedik el a matematika tudományától. A tudós ember ez év január 5-én például egy ötletes feladványt küldött körbe telefonon a barátainak. „Életévem számát megkapod, ha megfejted-e rejtvényt: a legnagyobb egyjegyű prímszám és a legkisebb kétjegyű prímszám szorzata”. Nos, aki a 7-et összeszorozta a 11-gyel, az jókedvűen köszönthette fel a „kéthetes” ünnepeltet...

A napokban azzal hívott fel, hogy a számokra alapozva meg tudja mondani, mikor várható hazánkban a járvány vége. Nosza, kaptam is az alkalmon, nem csupán érdeklődő újságíróként, hanem ennek a végtelennek tűnő rémálomnak a befejezését már nagyon váró, a fejleményekre kíváncsi „civil” emberként is.

– A matematika nem téved, csak az ember – szögezi le elöljáróban az alapbölcsességet dr. Gábori József, aki egykoron oktatott a szolnoki Kilián Repülőtiszti Főiskolán, majd később a Szolnoki Főiskola megbízott főigazgatója is volt. – A számok tehát nem hazudnak, s ha a rendelkezésünkre álló adatok igazak, és a megfelelő képleteket használjuk a számításra, úgy biztosan, vagy legalábbis nagy valószínűséggel a valós végeredményt kapjuk meg. Így van ez a mostani helyzetre vonatkozóan is – állítja.

A matematikus a valószínűség-számításhoz a Gauss-féle eloszlásfüggvényt, a haranggörbét használja.

– A hírekből annyit tudunk, hogy Magyarországon a vírusjárvány első beazonosítása március 4-én történt meg. A számadatokat azóta kapja a közvélemény, magam is ezekből gazdálkodom. A 38. napon pedig volt egy igen erős felfutás, ekkor szóltak a hírek a fővárosi Pesti úti idősek otthonában a nagy létszámú megbetegedésekről. A relatívgyakoriság egyenlő a gyakoriság, osztva az összes esetek számával. Ha úgy tetszik, ez már valószínűség. A görbénk a 38. napon a legmagasabb.

– Ha, és amennyiben nem jön valamilyen nagy fertőzési esemény, akkor itt lesz a haranggörbe csúcspontja. Abban az esetben, ha erre illesztünk rá egy haranggörbét, akkor becsülhetjük meg, hogy mikor lesz minimális a fertőzések száma, ugyanis a haranggörbe szimmetrikus a csúcsból a vízszintes tengelyre bocsátott merőleges egyenesre.

Természetesen nem jelenthetjük ki biztosan, hogy a megbetegedések nullára fognak csökkenni, minthogy a legnagyobb jóindulattal az sem biztos, hogy valóban március 4-én kezdődött hazánkban a járvány. Miután a Gauss-görbe szimmetrikus, ezáltal matematikailag azt feltételezhetjük, hogy a kezdetek után kétszer 38, azaz 76 nap múlva fog lesimulni a függvényünk. Eszerint május 19-én lesz a koronavírus-járvány relatív vége Magyarországon. Persze matematikai szempontból és a hírekből származó adatokból levont számszerű következtetésekből – hangsúlyozta végezetül dr. Gábori József, aki mint az általa küldött fotóból is kiderül, otthon saját készítésű „maszkot” használ, miután karanténszakállat növesztett...

Sajátjaként tüntette fel

Dr. Gábori József az 1777-ben született és 1855-ben elhunyt német matematikusról, Gaussról elmondta, hogy ő a „matematikusok fejedelme”. Bolyai Farkas évfolyamtársa volt Göttingenben, jó barátságban voltak. Gábori ugyan tiszteli munkásságát, de haragszik Gaussra, amit egy történettel magyarázott.

Amikor Bolyai János megalkotta a hiperbolikus geometriát, az apja, Bolyai Farkas elküldte fia tanulmányát barátjának, Gaussnak. Ő az első megkeresésre nem válaszolt, s amikor egy újabb levélben kérte a véleményét, Gauss azt válaszolta: „Ha a fiadat dicsérném, magamat dicsérném, hisz itt van a fiókomban”. Azaz, úgy állította be, hogy a hiperbolikus geometriát is ő alkotta meg. De ez nem volt igaz, a tudománytörténet is ezt igazolja. Ha Gauss elismeri Bolyai János munkásságát, akkor a „kis” Bolyainak nem kellett volna mellőzöttségben élnie. Bolyai Jánost és munkásságát csak halála után kezdték megismerni, elismerni és publikálni.