Fontos a szép, helyes kommunikáció

Van, akinek nem tetszik. De olyankor azzal nyugtatom magam, hogy az én felelősségem a gyerekem beszédfejlődése. Ha pösze lesz, nekem kell logopédushoz hordani.

Azt pedig nem szeretném. Ezért úgy döntöttem, felveszem a kesztyűt, és megharcolok mindenkivel, aki máshogy gondolja. Sajnos azt tapasztalom, ez egy elég magányos harc.

Néha azt érzem, én gondolkozom rosszul, annyi ellenpéldával találkozom. Mindenhonnan ömlik ránk az információ, hogy a gyerek nem tanul meg rendesen beszélni, ha csak mesét néz. Nem látja az artikulációt, nem tudja megtanulni a szavak formálását.

De mi van azzal, ha rossz a példa, amit lát? Ha a pöszeséggel találkozik nap mint nap? Az sem a fejlődését szolgálja. Szerencsére ebben a magányos csatában néha támogatókra találok.

A boltos hölgyben, aki megdicséri a lányom beszédét, és kiemeli, ez nekem köszönhető. Vagy a logopédusban, aki megerősít és elmondja, fontos a szép, helyes kommunikáció. Ugyanis sajnos megyénkben is sok a beszédhibás kisiskolás. Kiemeli, hogy a kicsik abból tanulnak, amit látnak, hallanak.

Ezért lényegesek a szépen formált szavak, a helyesen használt mondatok. Egy-egy ilyen beszélgetés után visszatér a hitem, és újult erővel megyek tovább a lányom fejlődéséért folytatott harcomban. Ezúton is köszönöm nekik.