Huszár és Lovas Hagyományok Napját tartottak Jászberényben

Ezekre a kérdésekre is keresték a választ a Huszár és Lovas Hagyományok Napján, Jászberényben.

A történelmi Jászkun Hármaskerület zászlóinak bevonulásával kezdődött a Huszár és Lovas Hagyományok Napja a Déryné Rendezvényház dísztermében. A Jászkun Kapitányok Tanácsának rendezvényét Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója nyitotta meg.

Kiemelte, hogy a jászok és kunok életében mindig is fontos szerepet játszott a ló. Őseink csak lóháton voltak hajlandóak harcolni. Az 1990-es évek elején a lovas hagyományok feléledtek, és a Jászság az elsők között volt, ahol megalakult a Jász Lovas Bandérium, majd 1996-ban a Jászfényszarui Szűcs Mihály Huszárbandérium. A kialakult lovas hagyományőrzés azonban nem csak a bandériumok munkájában nyilvánul meg, hanem a fogathajtók tevékenységében is.

– A jász huszárok díszes egyenruhái, parádés felvonulásai, virtussal teli bemutatói ma is ébren tartják a jászok katona voltának emlékeit – mondta Borbás Ferenc emeritus jászkun főkapitány, aki meghívott vendégeivel kerekasztal-beszélgetést folytatott a Jászság bandériumairól, valamint megtudhattuk azt is, hogy őseink öröksége hogyan illeszthető bele a modern, XXI. századi világunkba.

Elsőként Molnár Levente hagyományőrző huszár őrnagyot, a Jász Lovas Bandérium kapitányát ismerhettük meg, aki tizenkét évesen nőtt bele a huszárruhába. Már gyermekként magával ragadta a lovas bandériumok legnagyobb rendezvénye, a Tavaszi emlékhadjárat, amelynek ma már ő a lovassági főparancsnoka.

– A hadjárat számomra teljes kiszakadást jelent a mókuskerékből, a mai civilizációból, egyfajta szellemi és lelki teljesítménytúra. Az egész életvezetést áthatja, hiszen rengeteg olyan erénye van a huszáréletnek, ami átsegít a problémákon – magyarázta Molnár Levente.

Az erények között Borbás Ferenc kiemelte a szívósságot, a kitartást és a fegyelmet, melyeket az üzleti, civil életbe is át lehet örökíteni. Az eseményen Ézsiás Vencel, a Jászfényszarui Szűcs Mihály Huszárbandérium elnöke, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség alelnöke hangsúlyozta, hogy a huszárság olyan egyetemes kultúrkincsünk, ami a világon egyedülálló. Hozzátette, hogy ez nem csak a népmesei hős magyar huszárt jelenti, hanem sok mindent, például a hazafias nevelést, a helytállást, a felelősségvállalást, de beletartozik a folklór is.

– Örökségünk továbbvitele fontos a mai értékválsággal küszködő világban, mert kapaszkodót jelent – mutatott rá Ézsiás Vencel. A fórumon kiemelték, hogy fontos a fiatalok megszólítása, az utánpótlás-nevelés.

Bemutatóval színesítették a napot

A szakmai nap vendége volt többek között dr. Gőblyös István, a Nemzeti Lovasakadémia alapítója, aki negyven éve foglalkozik lovakkal. A klasszikus magyar lókiképzés újraélesztője előadásában összefoglalta a lovaglás, a lókiképzés legfontosabb alapelveit. Erről szól egyébként a Tizenöt mondat című könyve, amit a rendezvényen megismerhettek az érdeklődők. A kötet folytatása a szerző első, Egyensúly, Elengedettség, Egyenesség című könyvének. A szakember ezúttal nem csak elméleti tudást adott át, hanem gyakorlati bemutatót is tartott a Jászberényi SE fogathajtó és díjugrató szakosztályának fedeles lovardájában.