Ismerje meg a szolnoki végvár történetét!

Korábban írtunk már a szolnoki Tabán és a török kori híd történetéről, de most azt néztük meg – a teljesség igénye nélkül –, miből áll össze a szolnoki vár története!

A varkapitanysag.hu oldala szerint a máig fennmaradt legrégebbi írásos emlék Szolnok város létezéséről egy 1075-ös keltezésű adománylevél (nem városalapító oklevél). Ebben az oklevélben I. Géza király a Tisza mentén monostort kívánt alapítani itt, Szolnokot pedig latinul civitas-ként említették, mely várost jelent.

A latin nyelvű adománylevél 1217-ben, II. Endre által készített átiratát az Esztergomi Főkáptalani Levéltárban őrzik.

Lássuk a főbb tudnivalókat:

– Szolnokon, a Tisza és a Zagyva torkolatánál már az Árpád-korban (1000-1301) is állt földvár.

– A szolnoki végvár (fajtája: palánkvár) tulajdonképpeni kiépítésére a török fenyegetettség miatt, I. Ferdinánd utasítására került sor 1550-1551-ben.

– Slam Miklós és Báthory András nagyobb sereggel érkezett Szolnokra 1550. szeptember 10-én és elkezdték az építést. A várat részben Dobó István tervei alapján építették. A belső vár négy sarokbástyát kapott.

– A szolnoki vár kapitányává Bedeghi Nyáry Lőrincet nevezték ki 1547-ben.

– A palánkvár-, illetve a földvár-építés fejlesztéséből alakult ki a Modus Hungaricus, a „magyar módra való” várépítés. Mivel a palánkvár előtt Szolnokon földvár volt, így a Modus Hungaricus erődépítési stílus határozta meg a szolnoki végvárat is.

– Palánkvárat általában olyan helyeken építettek, ahová a követ csak sok fáradsággal, hosszú idő alatt lehetett elszállítani és víz veszi körül. (Ezért épült 1552-ben a török kori híd is északról leúsztatott tölgyből. Akkoriban az ártéri fák nem feleltek meg a hídépítéshez.) 

– A palánkvár alapja a többrétegű fal, melyet karókkal erősített sövényből készítettek. A fal zsaluzatának keretét sárral vagy földdel töltötték meg és tömítették el, majd sokszor az egészet kívülről is betapasztották sárral. Így a falak a tűz és az ostromágyúk ellen is különösen jó védelmet nyújtottak.

– A hírszerzők már 1552 júniusa óta jelentették, hogy Temesvár elesése után (1552. július 27.) a törökök a szolnoki és az egri vár ostromára indulnak majd.

– Korabeli rézkarcokon látható, hogy a szabálytalan négyszögletű végvárat kiterjedt várárok védte a támadásoktól. Ekkor, 1552-ben ásták meg a Zagyva jelenlegi torkolatát. A mai MÁV Kórház előtti kis tó az egykori várárok maradványa.

– Az 1552-es török ostrom alatt a vár nagy mennyiségű élelmiszerrel, 24 ágyúval, háromezer puskával és vagy 800 mázsa lőporral volt felszerelkezve.

– 1552. szeptember 2-án Ali basa 40 ezer fős serege ostromzár alá vonta a várat. Szeptember 4-én éjszaka a zsoldosok magára hagyták a végvárat, melyet már csak Nyáry Lőrinc és 50 fős, hűséges csapata védett, ők ezután fogságba estek.

– A törökök kétezer fős helyőrséget hagytak Szolnokon, majd a megszállás egészen 1685-ig tartott.

– A törökök itt tartózkodásuk alatt nagy építkezésekbe kezdtek. Építettek minaretet, gyógyfürdőt és dzsámit is. A Szulejmán magyarországi hadjáratát leíró, az egyetlen az országban készült török kódexet is itt másolták le.

– 1562-ben felépült a már sokat emlegetett és hivatkozott török kori híd is. A régi minaret helyén pedig ma már csak egy díszkút áll.

– A 133 éves török megszállás alól 1685. október 18-án szabadult fel Szolnok városa, amikor a törökök a túlerő elől menekülve felgyújtották maguk mögött a várat. (Ekkor pusztult el a török kori híd is.)

– Még ebben az évben hozzáfogtak a vár renoválásához és erősítéséhez, mely ezután is megmaradt palánkvárnak.

– Az 1700-as évek elején kezdett kibontakozni Szolnok városi élete és közigazgatása, de 1703. szeptember 10-én II. Rákóczi Ferenc seregei elérték a várat, majd szeptember 21-én elfoglalták azt.

– Ettől kezdve a vár története már inkább csak szomorú, hiszen a szabadságharc eseményei következtében szinte teljesen megsemmisült. Később Rákóczi vezére, Deák Ferenc felgyújtatta a várat, hogy a császáriak ne foglalhassák el, majd 1710-ben a Rákóczihoz hűséges csapatok újra elkezdték erősíteni a várat (vagy annak maradványait).

– Ez az erősítés sem tarthatott azonban soká, mert október 10-én egy újabb csata elől inkább kiürítették a várat, majd a város a császáriak kezére került.

– A Rákóczi-szabadságharc után a vár végleg megsemmisült, a maradványait is széthordták építkezésekre.

– A vár török hódoltságának idejéből ránk maradt edényeket és emlékeket a szolnoki Damjanich János Múzeumban találhatják meg.

– A modern árvízvédelmi falon ma már csak egy emlékplakett hireti az egykori várfal helyét.

A Digitális Legendárium munkacsoport 2015-ben egy animációs kisfilmet is készített az ún. Tiszai végvárról, melyet " target="_blank" rel="nofollow noopener">ide kattintva tekinthetnek meg.

FRISSÍTÉS!

Pár nappal e cikk megjelenése után Szakonyi Balázs grafikus felkereste honlapunkat, hogy tájékoztasson, Kertész Róberttel folytatott közös kutatómunkájuk a 2015-ös kisfilm megalkotása óta is tart.

Munkájuk gyümölcseként pedig megjelent Szolnok 1552-es rekonstrukciójának leghitelesebb verziója, még több illusztrációval, melyet ide kattintva tekinthetnek meg.

Köszönjük!

Forrás: varkapitanysag.hu, Wikipédia