Nagy a légköri aszály, egekben a zöldségárak

Zöldség, gyümölcs ez évben egyaránt hamarabb érett, és észrevehettük, hogy egyes fajtákból jóval csekélyebb volt a felhozatal.

Mostanában legfőképp a zöldségnél vehető észre a szokatlan drágaság – már most kilónként ezerhárom-ezernégyszáz forintért adják.

A zagyvarékasi Kovács Magdolna is küszködik kertjében az idén az időjárás következményeivel.

– A paradicsom sajnos nem bírja ezt az időt, több mint fele „lesült” – mondta.

– A többi is kényszerérett, de még mindig finomabb, mint a külföldi. A paprikánkból egy tábla lesült, a többinek is vékonyabb a húsa, még kicsik és már bepirosodnak. Éjszakánként locsolok, de hiába, ha reggel rögtön rájön a meleg.

– A tök szára is szárad. Az árakat így kénytelen vagyok emelni, de így kevesebbet adok el. Vannak persze vevők, de kevés a pénzük, csak két–három darabokat visznek a paradicsomból vagy a gyümölcsből. Tavaly például kétszáz–kétszázötven forint kilónkénti áron adtam az uborkát, idén négyszázért.

– Most is van ugyan olcsó uborka a piacon, csak azok aprók és nem olyan jó minőségűek, úgy látom, nem is nagyon viszik – fejtette ki Magdolna, aki azt is elmondta, náluk most a fekete tücsök is gondot okoz, elrágja a növényeket.

Decsi László már vagy negyven éve van jelen a szolnoki piacon a maga termelte zöldségekkel, gyümölccsel. Mint mondta, igyekezett nem emelni az árakat, így legalább mindent el tud adni.

– Tíz éve ugyanannyiért adom a különleges édes paprikát, de idén a szárazság és meleg miatt biztos nem hoz nyereséget. De a vevők keresik. A kiváló befőző paradicsom kilóját kétszázötven forintért adom, ennél jobban nem tudom megemelni az árát, még ha az lenne is reális.

– Mi nem használunk olyan tartósítószereket, mint a külföldiek, ezektől a szerektől szép lesz ugyan az áru színe, jól néz ki, de a hazai termés íze sokkal finomabb. Én a gyümölcsöt is a fáról szedem, úgy hozom be.

– Minden nagyon gyorsan, körülbelül két–három héttel korábban érett, de a víz kevés volt. Idén vettük észre először, hogy a szőlő is lefonnyadt – árulta el.

Szőlőből nincs hiány, a korai fajták hamar beértek. Sárai Béláné standján is van ­belőle bőven.

– Aki gondozta, annak szép lett – vélekedett az idős asszony.

– A gyümölcsfák teteje viszont több helyen lesült, annyira égeti a nap. Elég száraz és forró volt a nyár, nálunk a homokos föld hamarabb is beissza a vizet. A császárkörténk szép lett, az almát viszont kegyetlenül megviselte ez az idő.

Zöldségből koránt sincs akkora felhozatal, mint azt a korábbi években megszoktuk, az ára pedig szinte a téli időszakéval vetekszik.

Ahol kilónként adják a kereskedők, ezerhárom–ezernégyszáz forintot kérnek érte. A répa sem olcsó, már augusztusban is 380–400 forint.

– Nagyon drága minden, lassan már többe kerül a leves, mint a hús – vélekedett Wittmann Imréné is, aki visszafogottan vásárolt, mindössze egy szál zöldséget és egy szál sárgarépát vett a szolnoki piacon. Rendszeresen főz kettejükre, így sűrűn vásárol.

– A termelők tudják csak, miért emelkedett meg ennyire a zöldség ára, ők adják drágán... – válaszolta kérdésünkre Lajkó Józsefné.

– Többféle árut viszont ugyanannyiért adunk, mint tavaly. De legalább kapható minden...

Jobban megéri mást termelni

– A megye területének kétharmadát érinti a szárazság – számolt be róla Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

– A zöldségféléknél az öntözés nem tudja pótolni a csapadékot, olyan nagy a légköri aszály. A zöldség egyébként is kevés, csökken a vetésterülete. Már a vetőmagellátásban is problémák vannak.

– A termelők pedig szívesebben vetnek más kultúrákat, mivel nem áll rendelkezésre a megfelelő műszaki háttér, a vetőgépek, kultivátorok és a többi. Kényelmesebb megtermelni például három tonna napraforgót, mint kétszáz mázsa sárgarépát.

– A kínálat emiatt visszaesett, a fogyasztás ugyanakkor megnőtt, így nem tudjuk ellátni az igényeket. Ugyanakkor a jó minőségű paprikát, paradicsomot exportra viszik. A gazdák nem is számítottak rá, hogy hány lesz zöldségből – fejtette ki a kamarai elnök.