MEGYEI ÉRTÉKEKKEL BŐVÜLT A LISTA

2018.03.16. 13:55

A nagykörűi cseresznye és a kisúji rizs is eredetvédelembe került

A napokban újabb termékekkel, köztük megyénkben termesztettekkel bővült a hazai eredetvédelmi lista. A csopaki­ borral, az akasztói szikiponttyal, a budaörsi őszibarackkal és az újfehértói meggyel egy társaságban a nagykörűi ropogós cseresznye, illetve a kisújszállási nagykun rizs is bekerült az új földrajzi árujelzők körébe.

A nagykörűi cseresznyét már eddig is szerették, a helyiek azonban még komolyabb márkát építenének „belőle”

Fotó: Mészáros János

A Földművelésügyi Minisztérium három évvel ezelőtt indította el Eredetvédelmi Programját. A cél az oltalomban részesülő földrajzi árujelzők számának növelése, valamint a már meglévő földrajzi árujelzőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználása.

Az eredetvédelmi ­országjárás legutóbbi fórumán, Székes­fehérváron – ahol a nagykörűi és a kisújszállási termékeket a „minőség kosarába” rakták – Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára méltatta a termékeket. Szerinte az egyediséget ­hordozó hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, italok olyan értékeket képviselnek, amelyeket nemcsak óvni, hanem a jövő nemzedékek számára megőrizni is kötelességünk.

Hozzátette: az eredetvédelemmel, vagyis a földrajzi árujelzők használatának szabályozásával biztosítani tudjuk a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, szeszes italok és borok hagyományos neveinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában.

Jelenleg Magyarországon már több mint nyolcvan földrajzi árujelző áll oltalom alatt vagy folyamatban van az ezzel kapcsolatos eljárás. Ha a földrajzi árujelzők adta lehetőségeket a termelői közösségek jól alkalmazzák, jelentősen segíthetik a sikeres piaci értékesítést. S hogy mindez így van, vagy így lehet-e, arról a napokban „príma-jeggyel” ellátott termékek „gazdáit” is megkérdeztük.

– Nagykörű épp százötven évvel ezelőtt ­kezdte ­felépíteni a mára elhíresült, a faluval beazonosítható, ­Magyarország cseresznyéskertje jelzővel illetett településimázsát – kezdte a napok ­történéseit másfélszáz évvel korábbról Barát József, Nagykörű alpolgármestere, a ­Helyi Termék Klub képviselője.

– Báró Petrovay György földbirtokos és növénynemesítő a Tisza­ homokos hordalékát felhalmozó „nagy Kürüi” birtokot ­1866-ban vette át örökül édesapjától, és annak területén gyümölcsöst és faiskolát létesített. A gyümölcsfajták között hamarosan a cseresznye futotta be a környéken a legnagyobb karriert, az ott élők a homokos földjeiken, kertjeikben és udvarukon is többségében cseresznyét telepítettek.

– Hosszú ideig virágzott a faluban a gyümölcsözés, ami alig a rendszerváltást követően majdnem elhalt. A ­’90-es évektől életbe lépő új piaci viszonyok, a szabadkereskedelem és az a dilemma, miszerint a termelők magánozzanak-e avagy szövetkezzenek egymással, majdhogynem lekényszerítette a létráról a cseresznyetermesztőket.

Mikor virágzik a cseresznye
Fotós: Mészáros János

– Jó néhány helyi gazda azonban két évvel ezelőtt mégiscsak úgy gondolkodott, hogy feléleszti a Petrovay-hagyományt, s ezt a százötven évvel ezelőtt gyökeret vert gyümölcstermesztő kultúrát. Kidolgoztunk egy projektet, és egy brandet, azaz márkát adtunk a legismertebb helyi terméknek, „Nagykörűi ropogós cseresznye” néven.

Ez a folyamat érkezett most egy újabb állomáshoz, az oltalom alá helyezés.

– A tájjellegű megjelölés egyedivé és minőségivé tette az összes Nagykörűben termett cseresznyefajtát, ami azt jelenti, hogy az üzletekben, piacokon­ ezentúl külön ­jelezni kell e termék származási helyét. A mostani létra tetején a hungarikummá válás van, le­galább ezt szeretnénk ­elérni, illetve egy hosszabb létrát, mert még magasabban is vannak még szemezgetnivalók – magyarázta el a nagykörűi cseresznyemárka felépítését az alpolgármester.

Barát József a közeljövő terveiről is beszélt. Mint elmondta, a ­helyi „ropogós” gyümölcs uniós oltalom alá helyeztetése, valamint a nagykörűi cseresznyepálinka nemzeti földrajzi árujelzésének megszerzése most van folyamatban. S mivel él az a gazdaréteg a Cseresznyés­faluban, amely a Petrovay-­hagyományok szerint gondolkodik, újabb tervek vannak készülőben.

Például a cseresznyetermesztés ismeretét választható tananyagként bevinnék a helyi iskolába, de az érdeklődő gazdáknak elméleti képzéseket és gyakorlati foglalkozásokat szerveznek. A piaci infor­mációk átadása érdekében áprilisban cseresznyekonferenciát tartanak a faluban, ahol közel kétszázötven hektáron termeszt gyümölcsöt mintegy négyszáz gazda – tudtuk meg a Helyi Termék Klub képviselőjétől.

A nagykörűi cseresznyét már eddig is szerették, a helyiek azonban még komolyabb márkát építenének „belőle”
Fotós: Mészáros János

Akár jobb piaci pozíciót is eredményezhet a most megkapott cím

– A jogelőd szövetkezetek már 1948-ban elkezdték Kisújszálláson a rizstermesztést. Ezt folytatjuk, így több mint hatvan éve terem rizs a nagykun határban – mondta Veres János, a kisújszállási Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke. Akitől megtudtuk, nemcsak a hazai, de a nemzetközi piacon is jól ismert a nagykun rizs, s már a biotermék felé is elmentek a termesztésben.

– A most megkapott oltalommal még jobb pozíciót tudunk kivívni, a meglévő piacokat pedig megerősíthetjük az Unióban a versenytársak között. Mi folyamatosan jó minőségű rizst biztosítunk a vevőknek, felhasználóknak. Az országba bekerülő silány minőségű ázsiai rizzsel szemben a nagykun rizs megállja a helyét. Ezt bizonyítják a fogyasztói elégedettségi vizsgálatok is – hangsúlyozta az elnök.

Veres János emlékeztetett: a Nagykun 2000 Mg. Zrt. a magyar élelmiszergyártás szigorú szabályozásának és a „szántóföldtől az asztalig nyomonkövetés” biztosítása érdekében 2010-től élelmiszer-biztonsági rendszert működtet. A cég külön vonalon működteti a rizs szárítását, tisztítását, tárolását.

A feldolgozóüzemükben kizárólag rizst dolgoznak fel, így biztosítják a gluténmentességet. A kisújszállásihoz hasonló hántolóüzemet vásároltak 2014-ben Mezőberényben. A termékpaletta bővítése érdekében egy rizsőrlő malmot építettek, így rizsdara- és rizslisztgyártásba is belefogtak. A konvencionális termesztés mellett bio rizst is termesztenek. Az elismeréseket és az oltalom alá helyezéseket megelőzően a cég elsődleges célja, hogy a kiváló minőségű hazai rizstermékek elnyerjék a fogyasztók megelégedését.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában