Németországban is birkózik a cibakházi pankrátorlány

– 2011-ben ismerkedtem meg a pankrációval – kezdi Nikolett. – Az egyik videómegosztó oldalon láttam egy felvételt, amelyben különböző eszközökkel harcoltak. Székeket, de volt, hogy többméteres létrákat törtek szét egymáson a felek. Amennyire megdöbbentő volt számomra, annyira érdekes is.

– Hogyan lehetséges kibírni ilyesmit? Azt hiszem, ez a kíváncsiság fűtött, emiatt mélyedtem el egyre jobban a témában.

A fiatal lányt nagyon megfogta ez a különleges világ. Mivel csak Budapesten van pankrátor egyesület, ezért továbbtanulását is ehhez igazította.

– A fővárosban szereztem közgazdász diplomát, a mindennapokban civil foglakozásom van. A csapattársaim is változatos területekről jönnek: fogorvos, személyi edző, média szakember, de még szociológus is van közöttük! Kilépve a hétköznapok mókuskerekéből, teljesen új emberré alakulnak. Mivel ilyenkor karaktereket alakítunk, ez gyakorlatilag szó szerint átváltozás – meséli.

– Általában heti kétszer három órát edzenek. Elsősorban erősítő feladatokat végeznek, a nyak és a vállak fejlesztése kulcsfontosságú. Az erőnlét növelésére is nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen egy hatszor hatméretes ringet „járnak be” a meccsek alatt. A közönség körbeüli a küzdőteret, így fontos, hogy mindent a lehető legjobban lássanak.

– Általában van egy alapsztori, amelyre felfűzzük a mérkőzést. Az ütések, fogások, akrobatikus elemek mögött rengeteg tanulás van. A fájdalomhoz idővel hozzászokunk. Bár mindent tompítva adunk és kapunk, attól még küzdelemről van szó, és bizony röpködnek a pofonok.

– Azzal is tisztában vagyunk, hogy az egyes elemek valódi ereje mekkora kárt tudna okozni, de senki nem kockáztat meg egy komolyabb sérülést – szögezi le a pankrátor.

Ráadásul komoly szabályok vonatkoznak rájuk. Az egyszerű, általános mérkőzéseknél tilos eszközt használni, tilos életveszélyesen megsebesíteni a másikat, illetve a bírót semmilyen körülmények között nem érinthetik.

Ő maga legutóbb egy komikus helyzetben küzdött ellenfelével, a „visszautasított menyecske” szerepében. A harcok témája általában igen változatos, az sem ritka, hogy a közönség megkönnyezi a látottakat.

– Volt egy olyan eset, hogy a srác, akinek derékig érő copfja volt, fogadásból küzdött. Ha veszít, ott a helyszínen kopaszra nyírják. Bizony így történt, sokan pedig annyira sajnálták az évtizedek óta növesztett hajkoronát, hogy megkönnyezték a dolgot – idézi fel mosolyogva.

Persze az is emelkedett hangulatot okoz, amikor nagy nevű, idősebb pankrátorok csapnak össze búcsúzásképpen. A kor pedig véletlenül sem akadály! Nikolett kedvenc harcosa egy amerikai hölgy volt. Mae Young kilencvenegy éves korában hunyt el, és közel hetven évig küzdött a ringben!

A birkózás e különleges műfaja tehát teljesen képes magával ragadni művelőit és nézőit egyaránt. Beszélgetőtársunk a pankrációt a színházhoz hasonlítja. Csak annál jóval hangosabb, és nem csak a küzdőtér, hanem maga a publikum is.

– Változatos közönség látogatja a meccseket. Mindig kitörő örömmel fogadnak minket, végig szurkolnak, kiabálnak. Teljesen vegyes korosztály érkezik, az egyik nagy rajongónk például egy hetvenéves hölgy! – magyarázza.

És kedvelőik bizony a pankrátorok tudtára adják, mennyire szeretik őket. Az egyesület gyakran szervez közönségtalálkozókat, ahol képeket készítenek velük, aláírásokat gyűjtenek tőlük. S, hogy mindezt hogyan fogadta a családja, arról így vall a pankrátor lány:

– Édesanyám a mai napig nem látott még élőben verekedni, pedig már nyolc éve ez a szenvedélyem. Azt mondja, attól fél leginkább, hogy beszaladna a ringbe, hogy megvédjen! Egyébként már úgy-ahogy megbarátkozott a választásommal, de azt hiszem, meg tudom érteni az érzéseit.

Jogosan merül fel az a kérdés is, hogy mennyire nehezíti meg a különleges hobbi a randevúzást. Nikolett pozitívan látja a helyzetet.

– Inkább érdeklődnek irántam a fiúk, mintsem megijednének tőlem. Persze, volt, aki viccesen megkérdezte, hogy akkor most földhöz tudnál vágni engem? Ezen mindketten jót nevettünk.

A hétköznapokban Nikolett teljesen átlagos életet él. Bár hosszú távú tervei a pankrációhoz kötődnek. Álma, hogy hivatásszerűen foglalkozhasson eme sporttal. Jó úton halad célja elérése felé. Karaktere iránt gyakran érdeklődnek külföldi egyesületek is, júniusban például Németországban lesz mérkőzése.

– Soha nem gondoltam volna, hogy valamiben így megtalálom önmagam. Azt hiszem, ez a legfontosabb élmény, amit a pankrációtól kapok. És persze az emberek szeretete. Elképesztő energiák mozognak körülöttünk meccs közben!

Gulyás Irén karaktere ironizálja a vidék–főváros szembenállást

Pankrátorként Gulyás Irén néven ismerhetik rajongói. Karaktere szerint ő a nővére, két, szintén vidékről származó fivérnek. A kissé slampos, kócos, otthonkába bújt „hölgy” mindig azon mesterkedik, hogy csalással gyűrje le ellenfeleit. „Testvéreit” is fondorlattal igyekszik győzelemhez segíteni.

Nikolett saját bevallása szerint elég nehezen azonosult a szereppel, de általa is sokat tanult önmagáról. A vidék és a főváros humoros szembenállását, és az ebből kikerekedő komikus helyzeteket pedig kifejezetten élvezi.