Nincs párja az országban a karcagi hivatali énekkarnak

– A heti feladatok közé tartozik a kellemes elfoglaltság, a próbákon való részvétel a Polgármesteri Hivatalban.

–A kórus megalakításának ötlete Rózsa Sándor jegyző gondolatából született, mely tovább szerveződött Nagyné Major Mária intézményi és civil kapcsolatok ügyintéző közreműködésével, valamint Agócs Lászlóné ügykezelő segítő munkájával – mondja a karnagy.

– A kórushoz szervesen kapcsolódnak hangszeres zenészek is, akik színesebbé varázsolják a produkcióinkat. Ők valamennyien az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézmény volt és jelenlegi növendékei, tanárai: Koppány Mária nyugalmazott zongoratanár, Sebők Lajos – klarinét, tárogató, furulya, Varga Petra – fuvola, Márkiné Bihari Anita – klarinét.

– Milyen dalokat énekel a kórus és milyen terveik vannak a jövőt illetően?

– Repertoárunkban előkelő helyet foglalnak el a magyar népdalok, különböző ünnepi alkalomhoz kapcsolódó kórusművek, továbbá a könnyűzenei paletta remekeit is szívesen műsorunkra tűzzük.

–Nem titkolt szándékom a magyar zenei hagyományok megismertetése. A kórus amatőrnek mondható. Vannak, akik zenei általánosba jártak és ott elsajátították a kottaolvasást, a többség azonban hallás után tanulja meg a műveket.

–Az együttes „fiatal kora” ellenére már több karcagi, kunmadarasi, kunhegyesi fellépést tudhat maga mögött. Az idei terveink között szerepel a Karcagi Kun Orgonda Zenebarátok Egyesület szervezésében megvalósuló zenei esten való fellépés, ahol szimfonikus zenekari közreműködéssel egy konkrétan erre az alkalomra alakult „Nagykórusnak” leszünk a részesei, amely a Karcagon jelenleg működő gyermek, felnőtt, illetve nyugdíjas kórusokat hozza össze egy produkció erejéig.

– Ez pedig nem más, mint Selmeczi György: Milleniumi Óda című művének III. tétele – sorolja Plósz Csilla, aki szerint a karcagi Polgármesteri Hivatal Kórusa egyedinek számít, hiszen tudomása szerint hazánkban nem működik másik ilyen hivatali kórus.

– Mint minden kezdeményezés, ez sem tudna életben maradni, fejlődni, és sikereket elérni, ha nincs az a támogató jelenlét, amelyet a város vezetése biztosít számunkra.

– A hivatali dolgozók számára a feltöltődési lehetőség következményeként a munkavégzésük is hatékonyabbá válik, hiszen lelkileg kiegyensúlyozott, szellemileg felfrissült állapotban folytatják tevékenységeiket a próbák után.

– A szereplések alkalmával elért sikerélmény pedig több napon keresztül motiválttá tesz minden résztvevőt – állítja Plósz Csilla, akit kórusvezetés új feladat elé állított.

– Az első próbától kezdve kihívásként és egyben lehetőségként tekintek az előttünk álló közös időszakra. Eddigi életemet mindig a zene közelében és művelésével töltöttem, vezettem már klarinét együttest, fúvószenekart és tanítottam meg sok- sok fiatalt klarinétozni, furulyázni, szaxofonozni és tárogatózni, de ez a kórus az első kórusom, akikkel együtt dolgozhatom.

– A sors ajándékának tekintem, hogy a nemrégiben egy egyetemi továbbtanulás alkalmával elsajátított kórusvezetői ismereteket a gyakorlatban is kamatoztathatom.

– Szeretném remélni, hogy tíz vagy akár húsz év múlva is ilyen lelkesen fog összetartani és énekelni a kiscsapat, és ezzel örömet szerez magának és a közönségnek is, mely mindig hálás, ha szívből jövő dallamokat hall egy fellépés alkalmával – fogalmazott a jövőt illetően Plósz Csilla.