régi kutak mai galibái

2018.11.13. 13:49

Szakembert kérdeztünk a fúrt kutak engedélyeztetéséről

Hamarosan az Országgyűlés elé kerül az a törvényjavaslat, amely 2020. december 31-ig kitolja a fúrt kutak bejelentési kötelezettségének határidejét – jelentette be Boldog István képviselő.

Szathmáry István

A vízkutak problémáját jelenleg teljesen életszerűtlenül kezelik – mondja Karcagi Pál tervező

Fotó: Csabai István

„Régi kutak mai galibái” címmel jelent meg hírportálunkon egy cikk néhány nappal ezelőtt. Ezzel kapcsolatban keresett meg bennünket a Szandaszőlősön élő Karcagi Pál, aki szakemberként fejtette ki véleményét a kérdésről. Beszélgetésünk során az eddiginél sokkal árnyaltabb képet alkothattunk a bonyolult problémáról.

– Mint jogosultsággal rendelkező tervezőt, a közelgő határidő miatt – Mérnöki Kamarai ajánlásra – az utóbbi hetekben többen is megkerestek, hogy vállaljam el az engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció elkészítését.

– Ehhez helyenként homályos, nem egyértelmű megfogalmazásaik ellenére jelenleg a hatályos jogszabályok jelentenek csupán hitelesnek tekinthető forrást. Ennek alapján gyakorlatilag az összes kúthoz egy, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükségeshez hasonló dokumentációt kellene elkészíteni.

– Semmi olyan egyértelmű információt nem találtam, ami egy egyszerűsített eljárási dokumentációról szólna – kezdte beszélgetésünket a szakember.

– Ez mennyiben jelent problémát?

– Szerintem az illetékesek nem gondolták végig, hogy mekkora tervezői, szakértői kapacitásra lenne szükség a munka nem egészen két hónap alatti elvégzéséhez. Az országban milliós nagyságrendben lehetnek engedély nélkül létesített kutak, aminek dokumentálása az erre jogosult tervezők számára többévi munkát jelentenének.

– 2016-ban egyszer már ugyan terítékre került ez a téma a sajtóban is, mert akkor az engedélyeztetési határidő 2016. december 31. volt, és amikor látszott, hogy ez a határidő nem teljesül, kitolták két évvel.

– Ezután következett egy olyan jogalkotási folyamat, mely szerint a házi kutak esetében nyolcvan méter mélységig nem szükséges engedély, ezt a jogszabályt idén el is fogadta a parlament, mindenki megnyugodott.

– A köztársasági elnök viszont nem értett egyet ezzel az előírással, az alkotmánybíróság elé vitte az ügyet, és az alkotmánybíróság az elnöknek adott igazat. Ezután került terítékre megint a téma a sajtóban is, és ekkor döbbenhetett rá mindenki, hogy már nagyon kevés idő van a határidőig.

– Milyen adatok alapján tudnák egyáltalán elvégezni ezt a munkát?

– Ez az egyik probléma. A kutak nagy részéről semmilyen adattal nem rendelkeznek a tulajdonosok, és önállóan nem is képesek a megfelelő dokumentáció elkészítésére, olyan szintű szakmai kérdésekre kellene válaszolniuk.

– Sok ingatlan közben már gazdát is cserélt, így senki sem emlékezik a rajtuk levő kutak adataira. A tervezők, szakértők pedig nincsenek felkészülve a kutak megbontásával történő, műszeres felmérésre, tehát a dokumentációk sok esetben nem fognak korrekt adatokat tartalmazni.

– Előírás szerint tervezői jogosultsággal nem is lehet aláírni a dokumentációt, kútfúrási jogosultsággal, gyakorlattal rendelkező szakembernek kellene nyilatkoznia arról, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, és a kút is az előírásoknak megfelelően készült.

– Kérdés, hogy a kútfúrók felvállalják-e, hogy a hiányos, csak vélelmezett, bemondott adatokra alapozva vállalják-e egy ilyen nyilatkozat aláírását? Ugyanis az esetek nagy részében nyilván nem lehet megtalálni a kút eredeti kivitelezőjét, vagy nem is tudják a tulajdonosok, hogy ki fúrta a kutat.

– A valóságban milyen munkával járna egy ilyen nyilatkozat valós kiállítása?

– Az engedélyezési dokumentációra vonatkozó jogszabály szerint a kút helyét be kell mérni, EOV (egységes országos vetület)-koordinátákkal, magassággal kell megadni. Ehhez szakképzett, földhivatali jogosultsággal rendelkező geodétára van szükség.

– Nem elegendő, ha a tervező a helyszínen mérőszalaggal megméri a kút helyét a kerítéstől, mert az sok esetben nem is a hivatalos telekhatáron van. A térképen való feltüntetéshez meg kell vásárolni a földhivatali térképrészletet is és kérdéses, hogy a tulajdonjogot földhivatali tulajdoni lappal kell-e igazolni.

– Meg kell kérni az illetékes vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását is, a kérelemhez szükséges adatlap kitöltése is olyan szakmai ismereteket igényel, amire a tulajdonosok nem képesek, és erre az adatlapra is kell a kútfúró szakember nyilatkozata, aláírása.

A vízkutak problémáját jelenleg teljesen életszerűtlenül kezelik – mondja Karcagi Pál tervező
Fotó: Csabai István

– Mindennek az utánajáráson kívül akkor is jelentős a költsége, ha magáért az engedélyezésért nem is kell fizetni. Ha minden költséget összeadunk, olyan végösszeg jön ki, ami elfogadhatatlan az érintett ingatlantulajdonosok nagy részének.

– Inkább, ha teheti, azt fogja mondani, hogy nincs is kútja, s az egész felhajtás nem éri el a célját. Továbbra sem lesz hiteles országos nyilvántartás a vízkutakról...

– Szakemberként milyen megoldást javasolna az illetékeseknek?

– Erre személyes tapasztalatom alapján tudok válaszolni. Húsz éve terveztük meg egy kistelepülés vezetékes vízellátását. Addig a lakosok túlnyomó többsége saját kútról oldotta meg a vízvételt, s a hatóság feltételként előírta, hogy fel kell mérni a telkeken levő kutakat.

– Ezt a munkát akkor úgy végeztük el, hogy végigjártuk a település összes portáját, több mint ötszáz kútról adatlapot vettünk fel a lakosok közlései alapján. Ebben még a szennyvízelhelyezésre vonatkozó információt is rögzítettük.

– Az így kapott információk alapján javasoltuk, hogy a felmért kutakat tekintsék engedélyezettnek, illetve adják ki rájuk a fennmaradási engedélyt.

– Ez természetesen csak a jegyzői hatáskörbe eső kutakra vonatkozott, amelyek nem ebbe a kategóriába tartoztak, azoknál azt javasoltuk, hogy tulajdonosaikat szólítsák fel a vízjogi engedély megszerzésére.

– Valami hasonlót kellene véleményem szerint most is végigvinni, központi irányítás és finanszírozás mellett. Ez elfogadható megoldást jelenthetne a mostani visszás állapot megszüntetésére. Még akkor is, ha ezt nagy munka lenne az összes településen elvégezni.

– De legalább mindkét oldalról megoldást hozhatna erre a mára áttekinthetetlennek tűnő problémára. A hivatalos szervek által jelenleg követelt megoldást ugyanis kivitelezhetetlennek látom.

– Továbbra is az a véleményem, hogy ennek a témának az ilyen módon való kezelése életszerűtlen, és még gyengébb eredménnyel fog sikerülni, ha nem egyszerűsítik le az eljárást, nem viszik közelebb a lakosokhoz.

Bőven vannak még nyitott kérdések a kútengedélyezésekkel kapcsolatban

A jogszabály szerint jegyzői hatáskörbe csak azok a kutak tartoznak, melyek olyan telken találhatók, ahol épület van, vagy hivatalos építési szándéka van a tulajdonosnak.

Ezek szerint az olyan kiskerti kút, ahol nincs épület, vagy üres telken levő kút, ahol még nem indították el adminisztratívan sem az építkezést, nem jegyzői hatáskörbe, hanem vízjogi engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik.

A jogszabályban az sem egyértelmű, hogy a jegyzői hatáskör csak azokra a kutakra érvényes, ahol a tulajdonos bejelentett állandó lakhelye van, vagy érvényes a hétvégi házak esetén is. Ez tovább bonyolítja a helyzetet.

Szintén nem jegyzői hatáskör azoknak a kutaknak az engedélyezése, melyekkel nem talajvizet, hanem rétegvizet csapolnak meg. Kérdéses, hogy az Alföldön milyen mélységig értelmezhető a talajvíz, mert a rétegvizek esetén szintén vízjogi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

Ez a mélység településenként, vagy akár egy településen belül is változhat. Kérdés a vízhasználat jellegének értelmezése is. Jegyzői hatáskörbe csak a házi ivóvízigényt vagy háztartási vízigényt kielégítő kutak tartoznak.

Ha valaki csak az udvaron a gyep, vagy a konyhakert öntözésére használja a kutat, attól az még háztartási igény, vagy az már öntözésnek minősül, és akkor nem jegyzői hatáskör az engedélyezés?

Ha pedig azt nyilatkozza, hogy a házban használja a vizet, és a szennyvizet a szennyvízcsatornán vezeti el, akkor a vízszolgáltatóval kötött szerződését szegi meg, ha abba ezt a megoldást nem vették bele.

Tehát először a számos tisztázatlan problémára kellene egy egységes értelmezést, magyarázatot kiadni, leírni egy országosan egységes, egyszerűsített követelményt, kiadni egy iratmintát, amibe akár a tulajdonos is be tudja írni az általa ismert adatokat, és csak általa aláírva nyújthatná be az illetékes önkormányzathoz.

Sok esetben még így is segítségre lenne szüksége, erre a segítségnyújtásra az önkormányzatnál kellene megfelelően felkészített ügyintézőnek lennie. Talán ilyen módon sikerülne közelebb kerülni a vízkutak nyilvántartásának megoldásához.

Új törvény dönt a határidő módosításáról, további két év marad a kidolgozásra

– Hamarosan az Országgyűlés elé kerül az a törvényjavaslat, amely 2020. december 31-ig kitolja a fúrt kutak bejelentési kötelezettségének határidejét – jelentette be Boldog István országgyűlési képviselő szombati sajtótájékoztatóján.

– Érthető, hogy a néhány hónappal ezelőtti törvényt Áder János köztársasági elnök, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítette, hiszen hazánk vízbázisának védelme rendkívül fontos.

– Ugyancsak fontos azonban, hogy ne kerüljön felesleges teher a lakosokra. Ezért a Belügyminisztérium már kidolgozta az új törvényjavaslatot, amelyről december elején szavazunk.

– Ennek értelmében további két évünk lesz arra, hogy a szakemberek olyan hatékony módszert dolgozzanak ki a fúrt és ásott kutak regisztrációjára, amely nem jár jelentős anyagi megterheléssel a tulajdonosok számára.

– Ezeknek a kutaknak a többsége ugyanis évtizedekkel ezelőtt készült, esetleg már használaton kívüli, néhány hónap alatt történő teljes körű felmérésük pedig észszerűtlen mértékben növelné az ezzel kapcsolatos költségeket.

Névjegy – Karcagi Pál

Karcagi Pál negyven éve vízügyi létesítmények tervezésével foglalkozó nyugállományú vegyipari gépészmérnök. 2000 óta környezetvédelmi szakmérnöki végzettséggel is rendelkezik.

A kutak tervezésével települési vízművek, vízkezelési technológiák tervezése kapcsán került kapcsolatba. Emellett az ország egész területén tervezett és tervez vízi közműveket, szennyvíztisztító telepeket, vízgazdálkodási létesítményeket. A Mérnöki Kamara tagja, vízügyi tervezés területére érvényes kamarai jogosultsággal rendelkezik.

GRATULÁLUNK, ÖN MEGTALÁLTA A NAPI KÓDOT!

NAPI KÓD, NOVEMBER 12.: HOZAM1113

A NAPI KÓD BEKÜLDÉSÉVEL ÖN MEGNYERHETI A MAI NAP NYEREMÉNYÉT, A 4 DB 2 FŐRE SZÓLÓ WELLNESS BELÉPŐ EGYIKÉT A HOZAM HOTEL WELLNESS RÉSZLEGÉBE, MELY 2 ÓRÁRA SZÓL.

A KÓDOT ITT KÜLDJE BE, HOGY ESÉLYE LEGYEN A PÁROS WELLNESS BELÉPŐK EGYIKÉRE!

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában