Szalay Ferenc: jelentős forrástőke az erősödő lokálpatriotizmus

Több mint harmincnégymilliárd forint szerepel a „magassági rekordot” elérő éves költségvetés bevételi és kiadási oldalán. Hiány 2015 óta nincs, hitelfelvétellel ez évben sem számol a város.

Mindezzel együtt legalább egymilliárd forint fejlesztési tartalékot halmoz fel a megyeszékhely a tervezett és a már futó beruházások biztosított költségvetésén kívül.

Ám ezen pozitív számtani eredményekből vajon mit érzékel az egyszerű szolnoki városlakó?

– Nagyon fontos előrelépést jelentett Szolnoknak a 2015-ös évi adósságkonszolidáció. Az Orbán-kabinet részéről az az egyedülálló program, amely által az állam átvállalta a településektől azok összes pénzügyi terheit. Városunkra vonatkozóan ez hosszú időszakra elhúzódó, évente milliárdos nagyságrendű adósságszolgálat eltüntetését jelentette.

– Azelőtt, a Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai neveivel fémjelzett baloldali és liberális országvezetések alatt a helyi önkormányzatok ellehetetlenültek, a települések agonizáltak. Az állam kijelölte a feladatokat, de azok teljesítéséhez a forrásokat nem biztosította.

– Szolnok szempontjából ez azt jelentette, hogy a költségvetésből csak a helyi oktatási rendszer fenntartása évente 3,5 milliárd forintot tett ki, amelyből a megyeszékhely iskoláiba járó vidéki tanulók költsége évi 500 millió forint volt. Az összes intézmény bérfejlesztéseit is városunknak kellett kigazdálkodni.

– Tulajdonképpen majdhogynem a minimális működésre kellett hiteleket felvenni, kötvényeket kibocsátani, egyéb adósságterheket a nyakunkba venni. Ez alól szabadultak fel a települések a harmadik Orbán-kormány alatt elrendelt adósságkonszolidáció eredményeként.

– Azóta hiánnyal nem számolhat az éves büdzsé, és javarészt a saját bevételeiből, illetve hazai és uniós források elnyeréséből gazdálkodhatnak, fejleszthetnek a települések. Takarékos, de tisztességes és felelős gazdálkodás mentén haladunk, nem is apránként feljebb és feljebb. Nem úgy, mint amikor 2006-ban a szocialista Botka Lajosné polgármestertől és Radócz Zoltán alpolgármestertől 2,5 milliárd forintos adóssággal vettük át a város kulcsát.

– Ezek szerint a rendszerváltás óta az elmúlt években fejlődött a legjelentősebben Szolnok?

– Határozottan kijelentem, hogy igen! Hasonló nagyságrendű, egy időben kivitelezett, látványos fejlesztések korábban az 1970-es években történtek, Szolnok 900 éves évfordulója kapcsán. Hosszadalmas felsorolást igényelne az akkori beruházások részletes ismertetése. Nagy tisztelet és köszönet a közel fél évszázaddal ezelőtti városépítésért az elődöknek.

– És hosszadalmas idő és felület kellene a 2015 óta megvalósult fejlesztések felsorolásához is. És azon cégek és magánszemélyek városnyi számú nevének ismertetésével is, akik mindannyian, valamilyen módon és értékben hozzájárultak a rég látott fejlődéshez. Ahhoz, hogy manapság számos fejlesztés megvalósul, nem csak az uniós és hazai állami hozzáadott értékek kellenek, de még csak nem is kizárólag a városvezetés akarata.

– A legjelentősebb forrástőke az itt élő emberek város iránti szeretete, az egyre erősödő lokálpatriotizmus, és főleg a helyben adózó cégek, vállalkozások eredményes működése és gazdálkodása, felelősségteljes adózási morálja. Szolnok lakossága, gazdasági társaságai és a település irányítói szimbiózisban kell legyenek a fellendüléshez. A megyeszékhelyen, úgy érzem, ez most adott.

– Mekkora adóbevétellel számol a város?

– A 2018-as év előtti három esztendőben összesen mintegy 300 millió többlet-adóbevétel érkezett be a korábbi, stagnálós esztendőkhöz képest. A 2019-es évben 6,7 milliárd forintra tervezett adóbevétel a tavalyihoz képest 500 millió forintos növekményt eredményez erre az esztendőre.

– Az évek óta egyensúlyban tartott büdzsé felhalmoz, csak futó és tervezett fejlesztésekre közel egymilliárd forint tartalékot.

„A 34 milliárdos éves kiadás egyharmadát a városi intézmények működése teszi ki.”

– Ebben a 6,6 százalékos intézményi bérfejlesztés is szerepel, miközben kétharmad rész a már megvalósulás előtt álló és a tervezési folyamatokra várakozó fejlesztésekre fordítható.

– A 6,7 milliárd forintra tervezett adóbevétel nem számol a már bejelentett és 2019-ben Szolnokra települő kisebb-nagyobb cégek és vállalkozások iparűzésiadó-forintjaival. Az említett fejlesztési tartalékalap elemei között szerepel a Vízpart körúti idősotthon bővítése: a beruházás során 42–44 szoba alakítható ki, mindez közel 150 új férőhelyet jelenthet. Továbbá az Ady Endre út–Szolnok ispán körút–Móra Ferenc út által körülölelt méretes zöldterület aktív pihenőparkká történő kiépítése és a Véső úti Atlétikai Centrum munkálatainak befejezése is a tartalékból fedezhető.

– És milyen, a közeljövőben megvalósuló, látványos beruházásoknak lehetnek szemtanúi az itt élők, illetve a városba látogató vendégek?

– Idén folytatódnak a korábbi években megkezdett iskola-, óvoda- és bölcsőde-, valamint egyéb intézményi fejlesztések. A Tószegi úti Ipari Parkban működő cégek többsége ez évben bővítéseket hajt végre. A Modern Városok Program (MVP) további ide vonatkozó eleme, hogy a megyeszékhely Abony felé egy 64 hektáros új gazdasági területet hoz létre.

– Az MVP forrásaiból valósul meg az M4-es gyorsforgalmi út Budapesttől a román határig terjedő fejlesztése is. Ugyanúgy, mint a Tiszán, a tiszaligeti szabadidőközpont vonalában megépítendő kishajókikötő. Nyáron megnyitjuk az új tiszai szabadstrandot, miközben folytatódik a Véső úti strand felújítása és a Liget fürdő átépítése is.

– Utóbbiak az évekkel korábban elindított turisztikai fejlesztési koncepció részei. Miképpen a RepTár kiállítóterületének további feltöltése, a középkori szolnoki vár egyes részei stilizált változatának felállítása, ehhez kapcsolódóan pedig a Művésztelep újjáformálása.

– E projekt követelménye, hogy a város szálláshelyeinek számát növelni kell, épülő szállodák, apartmanok, illetve faházak és bungalók formájában. És ugyan fontos, hogy az újjáépülő Szolnokot látogassák a vendégek, de számunkra az is elsődleges, hogy az itt élőket, a fiatalokat, a közép- és szépkorúakat egyaránt helyi identitásukban erős és lelkes városlakóknak lássuk.

– Azt szeretnénk, hogy a szakmát tanuló és felsőfokú tanulmányaikat máshol végző ifjúság majdan visszatérne e gyönyörű, Tisza-parti településre. Erre szolgál például a Szolnok Hazavár Program számos eleme.

– Az ifjúság említése okán nem tekinthetünk el a szolnoki sportélettől. A napokban dr. Nyerges Zsolt nagyvállalkozó bejelentette, hogy átadja az általa fenntartott klubok működtetését a városnak. Mihez kezd a megyeszékhely az adománnyal? Hogyan tovább, szolnoki kosárlabdázás, vízipólózás, labdarúgás?

– A szolnoki sportélet finanszírozásában eddig is részt vállaltunk, persze a klubok teljes működtetése nem kevés kötelezettséget hordoz magával, így most a legfontosabb feladat az anyagi háttér megteremtése. Komoly és biztató tárgyalásokat folytattam és folytatok a klubok működtetését illetően, hamarosan be tudunk számolni arról, hol is tartunk.