Szemet gyönyörködtető táncba kezdenek a kérészek a Tiszán

Természeti csoda szemtanúi lehetünk a napokban. A korábbi évek megfigyelései szerint június tizedike és huszadika között zajlik Kelet-Magyarország legnagyobb folyóján a tiszavirágzás. Több ezer vagy akár millió rovar repül délutánonként a víz felszíne felett.

A lemenő nap fénye kifejezetten szép megvilágítást biztosít a sárgásbarna rovaroknak. A hím egyedek mintegy virágsziromként veszik körül a nőstényt, innen is kapta nevét ez jelenség.

Tálas László, a Tiszakürti Arborétum vezetőjeként évek óta szervez túrákat ebben az időszakban.

– A megfigyelések során meghatározó, hogy hány egyed repül éppen, innen lehet következtetni a rajzás csúcsára. De egyébként csak sejteni lehet, mikor következik be, hiszen eddig minden elmélet megdőlni látszik.

– Ami biztos, hogy a hőmérséklet nagy hatással van az egész rovarvilágra – emelte ki a szakember. A Tisza mellékfolyóin, így a Kőrösön és a Maroson, de időnként még a Rábán is előfordul a tiszavirágzás. Ezek a vizek kisebbek és hamarabb melegszenek, így korábban kelnek ki kérészfajok.

Ezek a különleges rovarok a kemény agyagos talajban élnek, amelyeket a víz nehezen koptat. A folyók városi szakaszai a medervédelem során elvesztik azon tulajdonságaikat, amik a tiszavirágzáshoz szükségesek.

A szakemberek szerint életük három-négy éven át tart, melyből mi csupán néhány órán át láthatjuk őket. Az évek során energiát halmoznak fel magukban a vedléshez, számunkra megfigyelhető életszakaszuk egyetlen célja viszont a szaporodás.

A virágzás során megtermékenyített petesejtek a vízre hullanak, beássák magukat a talajba. A lárvák speciális csápjaikkal szűrik ki a táplálékot a vízből, U-alakú járatokat vájnak, életük során többször vedlenek.

A nőstény a víz felszínén a lárvabőrből kibújik, a hímek körbeveszik, hogy meg tudják termékenyíteni.

A természet nagy számok törvénye alapján működik, a feromonok hatására bevonzzák egymást, a megtermékenyítés után a nőstény megkezdi az úgynevezett kompenzációs repülését a víz közepe felé, ahova leszórja petéit.

Mivel a tiszavirágzás szinte kiszámíthatatlan, csupán az előjeleket figyelve tudhatjuk, hogy mikor történik meg. Az viszont biztosnak látszik, hogy a folyó déli szakaszától halad észak felé halad. Körül-belül tíz-tizennégy nap alatt ér végig a Tiszán.

Folyamatosan figyelik a rajzás előjeleit, és ha a becsült példányszám ezer fölé nő, akkor értesítik az érdeklődőket. Az évek során az arborétum munkatársai kialakítottak egy regisztrációs rendszert, így akadtak, akik New Yorkból ideértek erre a szemet gyönyörködtető eseményre.

Egy korábbi évben a három nap alatt közel ezerkétszázan látogattak el a Tiszazugba.

Tálas László szerint a mai rohanó világban egy rövid pillanatnyi megállás senkinek sem árt. A tervezett és betáblázott napirendet mintegy felborítja a természet különlegessége, aki képes és tud időt szakítani rá, mindenképpen megismételhetetlen élményben lesz része.

A túrák során első lépésként bemutató kisfilm vetítése zajlik, mely során a résztvevők minden fontos információt megtudhatnak a rovarok fejlődéséről, élőhelyéről, kinézetéről és viselkedéséről.

– A tiszainokai kikötő környékén kifejezetten alkalmas helyek akadnak a parti megfigyelésre, oda gyalog jutnak el az emberek. A látogatók egy részét sokkszerűen éri, ha belegondol, hogy egész élet zajlik le a szeme előtt pár óra alatt, ezért a megfigyelés után beszélgetést szervezünk, hogy feloldjuk ezt a meglehetősen megrendítő helyzetet – tudtuk meg a szakértőtől.

Tapasztalatok szerint az emberek nagy részénél a rovarok fóbiát okoznak, a tiszavirág kifejezetten gyógyító, ha kivedlésre repülnek a hímek, akár kézbe is foghatóak, megbarátkozhatunk velük, oldva ellenérzéseinket – hangsúlyozta Tálas László.

A rendőrség kiemelt figyelmet fordít az élővilág védelmére

A tiszavirág védett faj, lárváját mégis horgászati célból szokták gyűjteni. Természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint. A rajzás időszakában a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság illetékesei a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel fokozott ellenőrzést végeznek – tudtuk meg S. Tóth-Gön­czöl Szabinától.

A megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense szerint mindenki érdeke, hogy ez a ritka állatfaj megmaradjon a következő generációnak is.