Több mint háromezren gondozzák otthon szeretteiket a megyében

Hat hónapra született, a koraszülöttség hatással volt a mozgáskoordinációjára és a látására is. Egyedül nem tudná magát ellátni, édesanyja, Mária így otthon maradt vele. Most havi bruttó ötvennyolcezer forintot kap, ami kiemelt ápolási díjat jelent.

Illendően köszön, bemutatkozik, majd derűsen, érdeklődve figyel minket Kinga, miközben a szolnoki lakás takaros kis konyhájában beszélgetünk édesanyjával.

– Egy éve kaptunk egy lehetőséget, hogy a képességeinek megfelelő munkát végezhessen – kezdi.

– Így én is el tudtam menni négy óra hosszában dolgozni. Ennyi időt lehet ápolási mellett – meséli Kurucz-Sárközi Mária. Mivel lányának kilencvenhárom százalékos egészségkárosodása van, kiemelt támogatást kapnak. Ez nettó ötvenkétezer forint.

– Az utazás, a közlekedés, ami nehézséget okoz nekünk, mert gyalogolni csak rövid távon tud. Van egy autóm, amit fönn kell tartani. Ha Kinga nem lenne, nem lenne kocsim sem, akkora költség a fenntartása. A napköziben, ahová járunk, fizetünk ebédet és a napközidíjat.

– A szemüvegére is nagyon sokat kell költeni. Erős dioptriájú, tizenhármasat használ. Amit fizetne is a közgyógyellátás, de az olyan nehéz fajtát, hogy az orrnyergét összetörte, fájt az orra.

– Ezért a könnyített lencsét vettük meg, önerőből. Több százezer forint… – mondja a költségekről Mária, aki mindennap tornáztatja lányát, hogy ezzel szinten tartsa a gyenge izmokat.

– Önállóan szinte semmit nem tud megcsinálni, ellátni magát, főzni, bevásárolni, mosni… – magyarázza az édesanya, Kinga miért szorul állandó segítségre.

– Felkelünk, tisztába teszem, majd áttörölgetem az éjszaka után. Fürdetni ugyan már nem tudom, csak az apukájával együtt, mert már nehéz.

– Ezután beadom a vitaminjait, rendbe teszem a kanüljét, kanülalátétet cserélek, mivel gyomorszondával táplálom, ezt most a melegben naponta többször cseréljük – ezeket már a tiszatenyői Török Mária meséli tizenegy éves kisfia, Zsolti mindennapjairól.

És ezzel a teendők nem fejeződnek be. Mária úgy végzi a házimunkát, hogy közben folyamatosan figyel, mikor van segítségre szüksége az izomsorvadás miatt mozgásképtelen kisfiának.

– Mivel kilenc hónapos kora óta lélegeztetőgépen van, csak pici hangot ad ki. Ezért folyamatosan fülelek, éjszaka is. Tizenegy éve nem igazán alszunk, csak mint a nyuszi a bokorban…, ha pozitúrát kell változtatnia, akkor megfordítom.

– Minden percben oda kell figyelni rá, hogy nehogy valami baj legyen. Folyamatosan kell szívni a nyálát és az orrát is, ő ugyanis ezt nem tudja megtenni – sorolja a teendőket.

Férje és Mária velük élő, nyugdíjaskorú édesapja is dolgozik, hogy a család meg tudjon élni. Az anyuka kiemelt ápolási díjat kap, ami nettó ötvenkétezer forint. A család próbál mindent saját maga előteremteni, amire szükségük van, kertjükben zöldségek, gyümölcsök teremnek.

Disznót viszont már nem tartanak, Mária azt mondja, a magas takarmányár miatt nem éri meg.

– Mindenki azt mondja, hogy könnyű nekünk, mert mi otthon vagyunk. Senki nem tudja elképzelni, aki nem így él, hogy ez mit jelent, és főleg nem ennyi pénzből. Téli szezonban, amikor csak a gázszámla ötvenezer forint…

– Amikor átveszem a postán ezt a pénzt, a másik ablakban már vissza is adom – mondja a támogatásról. Bár közgyógyellátás fedez bizonyos eszközöket, ezek általában nem olyan minőségűek, melyekre a súlyos betegnek szüksége van.

– Zsoltika kerekesszéke speciális, hiszen csak negyedórát bír ülő helyzetben, feküdnie kell. A speciális kerekesszéket adományokból tudta megvenni a család. Ha sétálni mennek, speciális akkumulátoros váladékszívóra van szükség, ami száztízezer forintba kerül. És ez csak néhány dolog, amire a családnak a betegség miatt költenie kell.

– Sok átsírt éjszaka van mögöttünk. De reggel felkel, és rám néz, és ő ad erőt… Egyéves korában lemondtak róla az orvosok, azt mondták, nem fog ötéves korától tovább élni. Mi nem tervezzük a jövőt, napról napra élünk. Ugyanis akár már egy kisebb nátha is elviheti Zsoltikát…

Máriáékon kívül a megyében több mint háromezren cipelik az otthonápolás súlyát. Nem mindenki kap kiemelt ápolási díjat, vagyis bruttó 58 680 forintot, az alap ápolási díj csupán bruttó 32 600 forint.

Az emelt összegű ápolási díj pedig bruttó 48 900 forint. Ezeket az ápolt egészségügyi állapota alapján határozzák meg, kétévente a jogosultságot felülvizsgálják.

Van remény az emelésre

Az elmúlt hetekben párbeszéd kezdődött a Lépjünk, hogy léphessenek nevű szervezet az ápolási díj lehetséges emeléséről.

– A következő hónapokban folytatódnak az egyeztetések. A kormány arra törekszik, hogy ne egyszeri, hanem folyamatos, fokozatos emelés legyen, ami évről évre javítja az ápolási díjban részesülők helyzetét – nyilatkozta a sajtónak Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások minisztériumának parlamenti államtitkára.

A politikus elmondta, az elmúlt nyolc évben hatvanhárom százalékkal, harminchétezer forintról kicsivel több mint ötvennyolcezerre nőtt azoknak a gondozóknak az ellátása, akik hozzátartozói a legsúlyosabb állapotban vannak.

Emellett idén januártól a tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon gondozó nyugdíjasok havi ötvenezer forintos kiegészítő támogatást kapnak, illetve a bruttó díjakból nyugdíjjárulékot is fizet az állam, így az érintettek nyugdíjjogosultságot is szereznek.