Újra egykori fényében ragyoghat a mezőtúri kollégium évszázados ablaka

Még a II. világháború harcai pusztították el azt a nagyméretű ablakot, amely annak idején, 1889 táján Kratzmann Ede, az első budapesti üvegfestő műhelyéből került ki.

A mezőtúri iskola vezetői most úgy döntöttek, megpróbálják visszaállítani az eredeti állapotot. A gondot csak az jelenti, hogy nem maradt fenn fotó vagy leírás az ablakról.

– Az elmúlt évtizedek során többször felmerült a restaurálás igénye, ám végül sosem került rá sor. Most viszont, hogy egyébként is munkálatok zajlanak nálunk, elhatároztuk, hogy felkutatjuk, miként nézhetett ki az ablak eredetiben, s ahhoz hasonló formában újíttatjuk fel – mondta el Csepi József, a gimnáziumi tagintézmény-vezetője.

– Sajnos, csak a nagy táblákat keretező keskeny, színes sáv maradt fenn, az ablak nagyobb része megsemmisült a második világháború során. Minden bizonnyal egy repesz törte ki az üveget. Az igazán nagy problémát pedig az jelenti, hogy semmiféle leírás nem maradt fenn nálunk arról, hogy miként nézhetett ki egykor.

Amint Csepi Józseftől megtudtuk, felhívást tettek közzé. Abban reménykednek ugyanis, hogy valakinek maradt még fenn olyan korabeli fotója, amely rögzítette az ablak eredeti állapotát.

– Arról sem tettünk le, hogy találunk olyan, a városban élő idős embert, aki fel tudja idézni, milyen minta díszítette régen az ablakot – tette hozzá az intézményvezető.

– Két variációt tudunk elképzelni. Komoly esélye van, hogy egyházi tárgyú, református szimbólumot ábrázolt, vagy pedig a szélen megmaradt külső mintázat variációja lehetett.

Az iskola vezetősége néhány hetet mindenképpen vár a felújítás előtt, abban bízva, hogy kiderül, milyen volt a régi ablak, s így az eredeti állapotot sikerül visszaállítani.

Közben az egyházi levéltárban éppúgy kutakodnak, mint saját archívumukban, hátha találnak valami támpontot. Ráadásul az üveg jelenlegi állapotát felmérő restaurátor próbál segíteni.

– Teljesen véletlenül egy olyan szakembert kértünk fel a munkára, akinek dédnagyapja annak idején Kratzmann Ede inasa volt. Még az sem elképzelhetetlen, hogy neki köszönhetően találunk olyan kiindulási alapot, amely közelebb visz bennünket a célunkhoz – zárta mondandóját Csepi József.

Hadikórházként sem kímélték

A II. világháború harcai komoly pusztítást végeztek a városban, és a kollégium épületét sem kímélték.

1944. március 19-én szállta meg a várost a német SS Todtenkopf motoros divízió egyik alakulata. Később a Wermacht katonái a vasúti híd biztosítását vették át.

1944. szeptember 1-én az amerikai légierő a védtelen várost bombázta, amelyben 59-en haltak meg.

A város többször cserélt gazdát, végül 1944. október 22-én szabadult fel.

A református kollégium abban az időben hadikórházként működött.