Szűz Mária újra a magasból óvja Törökszentmiklóst

Újra az égre kell tekintenie annak, aki az imára kulcsolt kezű, áldott állapotban lévő Szűz Mária szelíd mosolyában szeretne gyönyörködni a törökszentmiklósi Ipolyi Arnold téren. A helyreállított kompozíció a talapzattal, az oszloppal és a szoborral együtt ugyanis közel hat és fél méter magas.

– A mai tudásunk szerint ez a legrégebbi törökszentmiklósi köztéri műemlékünk, 1755-ben készült – mutatott rá a Mária-szobor jelentőségére Galsi Zoltán helytörténeti kutató. Mint mesélte, a szobor sorsa igen kalandosan alakult. Több helyen is állt, ráadásul a legutóbbi időszakban egy elem, konkrétan a szobor és a talapzat közötti oszlop kikerült a kompozícióból. Hogy volt ilyen, azt egy, az 1800-as évek végén készült fotó tanúsította csupán.

– Az egyház látogatási jegyzőkönyveiből maradtak fenn információink a szoborról. Az 1767-es említi először, hogy Törökszentmiklóson van egy Szeplőtelen Mária-szobor. Az 1831-es pedig már azt is, hogy az urasági ház előtt állt, ami a mostani városháza területe. Azonban 1848 után a katolikusok átállították a szobrot a saját templomuk elé. Átkerült, és a templommal szemben lévő iskola bejárata előtt állt 1898-ig. Ám ekkor elkezdték építeni a kéttornyú katolikus templomot, ezért a szobrot bevitték a plébánia kertjébe. Itt volt egészen 2000-ig, amikor a templomtér felújításakor visszakerült a szobor az eredeti helyére, oszlop nélkül – sorolta fel a mostani felújítás előtt történteket Galsi Zoltán.

Hozzátette, a Római Katolikus Egyházközség azért döntött idén januárban az eredeti állapot visszaállításáról, mert 2020-ban dupla jubileumot tartanak Törökszentmiklóson. Egyrészt idén ünneplik a város újratelepítésének háromszázadik évfordulóját, valamint a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség legnagyobb alakjának, Pánthy Endre születésének kétszázadik évfordulóját is.

A munkára az országosan és nemzetközi szinten is elismert, törökszentmiklósi születésű szobrászművészt, Gácsi Barna Ferencet kérték fel. A szobor restaurálása körülbelül egy hónapig tartott.

– Miután felmértük a szobor statikai állapotát, a Mária-alakot leemeltük egy daruval, majd elszállítottuk a műhelyembe. A talapzatot a négy domborművel viszont a helyszínen javítottam ki, mivel indokolatlan lett volna megbontani. A legfontosabb és legnagyobb munka az egykori oszlop újjáépítése volt. A ránk maradt fotó alapján elkészültek a műszaki tervek, ennek segítségével készítettem el egy másik hiányzó elemmel együtt. Legvégül a több mint hat méter magas kompozíciót daru segítségével állítottuk össze – ismertette a munkafolyamatot a képzőművész. Hozzátette, mivel a szobor homokkőből készült, az alkotást speciális, vízlepergető réteggel is tartósította.

A Szeplőtelen Szűz Mária-szobrot június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok napján szentelték újra.

Újraálmodta a Szűzanya arcát

A Szűz Mária-szobrot restauráló Gácsi Barna Ferenc szobrászművész szerint bár az eredeti szobor egy kivételesen szépen faragott kompozíció volt egykor, az alapanyag, vagyis a homokkő miatt az idők során rengeteg sérülés keletkezett benne. Például a talapzatot díszítő négy dombormű is hiányos volt, ezeket mind újra kellett alkotnia, ahogyan Szűz Mária arcát is, mely teljesen hiányzott.

– Nagyon sok olyan Mária-ábrázolás létezik, melyek mintául szolgálhatnak, a fennmaradt ábrázolások eléggé hasonlítanak egymásra. A legjobb kifejezés az, hogy újraálmodtam egy arcot. Ebben az esetben egy kicsit kerekdedebb női arcra gondoltam, hiszen ez a szobor az áldott állapotban lévő Szűzanyát ábrázolja. Emellett mindenképpen egy nagyon finom, szelíd mosoly a jellemző rá, hiszen mi mást közvetíthetne felénk Szűz Mária, mint a szeretetet – mondta az alkotó az elvégzett munkáról.