Óvodáskora óta le sem tette hegedűjét Juhászné Antal Gabriella

Hegedűszó, brácsa és bőgő hangja hallatszott az ajtók mögül. A Szakajtó Szolnoki Népzenei Műhely Egyesület a közelmúltban ismét népi vonóshangszer-oktatást tartott a VOKE Csomóponti Művelődési Központban.

– Jelenleg itt kapunk helyet a rendezvényeinkre, és alkalmanként segít helyszínnel a Cserkészház, az Aba-Novák Kulturális központ és a Kápolna utcai villamossági bolt gazdája is. Hálásak vagyunk nekik – mondta el Juhászné Antal Gabriella. Az egyesület elnöke hozzátette, számukra az lenne jó, ha lenne egy olyan hely, amit a nevükhöz kötnének az emberek.

– Egy olyan helyszín kellene, ahol megtalálnak minket az érdeklődők. Lehetne ez „zeneház” vagy „népzenék háza”. Ezen is dolgozunk – mondta el az elnök. És persze mindenekelőtt azon, hogy megismertessék a fiatalokkal a népzenét. Ha úgy tetszik, küldetésüknek tartják, hogy segítséget nyújtsanak az utánpótlás-nevelésben.

– A tevékenységünk, melynek célja a Szolnokon működő, népzenével foglalkozó csoportok összefogása, és az oktatás is három évvel ezelőtt indult. Először önkéntes munkával, aztán kaptunk támogatást, és szerencsére vannak pályázatok, melyek a segítségünkre vannak – foglalta össze Juhászné Gabi.

A Szakajtó Szolnoki Népzenei Műhely Egyesület tehát elkötelezett a népzene népszerűsítése iránt, valamint abban is tántoríthatatlanok a tagok, hogy továbbadják a népzene szeretetét, és ha lehet, annak megismertetését is. Ha fiatalok érdeklődnek, nekik adják tovább a tudást, de szívesen tanítanak felnőtteket is, s már a legkisebb korosztály között is elhintik a népzene csodás virágának csíráját, ovisoknak is szívesen megmutatják hangszereiket, és éneklik nekik népdalaikat. Hiszen Juhászné Antal Gabriella is ovisként kezdte…

– Sok évvel ezelőtt egy óvónőm mondta a szüleimnek, hogy érdemes lenne zenét tanulnom. Elkezdtem hegedülni – mesélte Gabika. A Szegedi Konzervatóriumban tanult, Nyíregyházán pedig ének-zene és népzene szakon diplomázott. Hat évig énekelt a Bartók Béla Kamarakórusban, majd a Szolnoki Szimfonikus Zenekar hegedűse volt. Pedagógia pályáját az egykori Tallinn iskolában kezdte, tanított a szandaszőlősi oktatási intézményben is.

– A népzenével a nyolcvanas évek elején kezdtem el foglalkozni, a Tisza Táncegyüttessel debütáltam – mondta Gabika, aki azóta szinte le sem tette a hegedűjét. Számos népzenei csoportot hozott létre, a Sodrás zenekarral, melynek a kezdetektől tagja, rendszeresen részt vesznek népzenei eseményeken. Mint mondja, boldogan csinálja, amíg tudja, és boldogsággal tanítja, amit tud. Ma már több tanítványa a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán tanul, vagy már végzett, s maguk is tanítanak. Ez nagy öröm számára, őt az élteti, ha olyan fiatalokat tud maga körül, akik továbbviszik a népi hagyományok ápolását.

– Szoktam mondani, hogy már most azt sajnálom, amit nem tudok továbbadni. Éppen ezért amikor és amíg csak tehetem, zenélek, megszerettetem a fiatalokkal a népzenét – tette hozzá végül. Mint azt a Csokonai Vitéz Mihály-díj bizonyítja, Gabika kiemelkedően teszi mindezt. A rangos elismerést ugyanis a népzene területén végzett pedagógiai munkájáért és kiemelkedő művészeti tevékenységéért kapta.

Sikeresek a rózsakerti nótázások

A Szakajtó Szolnoki Népzenei Műhely Egyesület kezdeményezése a Rózsakerti népzenei koncertek programjai, amiből idén sajnos kevesebbet tudtak megtartani, mint terveztek. – Bízunk benne, hogy a következő évben már a terv szerint zenélhetünk a Rózsakertben, mert a visszajelzések szerint az emberek már szinte várják ezeket a közös nótázásokat – mesélte Juhászné Antal Gabriella. Az egyesület e hét végére is tervez programot. Szeptember huszonhetedikén délután három órától várják a dalos kedvűeket a VOKE Csomóponti Művelődési Központban.