Szolnok

2020.09.26. 07:00

Spanyol tábormester emlékiratai hoztak áttörést a várkutatásban

A megyeszékhely török kori várának „elődjéről” és kutatásának érdekességeiről mesélt a Tabáni Tájházban tartott előadásában dr. Kertész Róbert. A Damjanich János Múzeum régésze hangsúlyozta, napjainkig vita tárgyát képezte, hogy hol állhatott a város erődítménye csaknem ezer évvel ezelőtt.

Hartai Gergely

– A szolnoki vár ma ismert legkorábbi ábrázolása 1553 környékéről származik. Ezúttal azonban nem a török kori palánkvárra, hanem az ezer évvel ezelőtti erődítmény történetére helyezzük a hangsúlyt – hívta fel a figyelmet minapi előadásában dr. Kertész Róbert. A Damjanich János Múzeum régésze kiemelte, az egykori ispáni erősség elhelyezkedése a közelmúltig heves viták kereszttüzében állt. Az Árpád-kori várról ugyanis semmilyen ábrázolás sem maradt ránk. Sokáig még azt is megkérdőjelezték, hogy a település egyáltalán rendelkezett-e ilyen építménnyel csaknem egy évezreddel ezelőtt, holott az 1075-ben kelt garamszentbenedeki apátság alapítólevelében a megyeszékhely szomszédságában „szolnoki várnépekről” írnak, ami csak úgy lehetséges, hogy annak váras helynek kellett lennie.

Évszázadokig homály fedte a korábbi erősség helyét

A régi földvár létezésének rejtélyét azonban csak a következő századok írott forrásai tették világosabbá. Ezek szerint a török kori palánkerősség helyén, a jelenlegi várszigeten állt a korábbi erődítmény is. Dr. Kertész Róbert hírportálunknak elmondta, hogy a XVI. század közepén a várépítést irányító spanyol tábormester, Bernardo Villela de Aldana leírásai perdöntő bizonyítékokat hoztak fel a korábbi erősség létezésére vonatkozóan.

Dr. Kertész Róbert vizsgálja a tatárjáráshoz köthető öntött bronz lófigurát, mely egy két részből álló lakattest egyik fele volt
Fotó: Csabai István

– Emlékiratában leírja, hogy a vár „ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek, tudniillik ott ömlik a Zagyva a Tiszába”. Ez volt a kulcsforrás, hiszen ez a mondat pontosan megadja az előző vár helyét! – fogalmazott a szakértő. Majd hozzáfűzte, ezt erősíti Dobó István egri kapitány 1549 márciusában kelt levele, melyben javaslatot tesz arra, hogy ott épüljön fel az új erődítmény, ahol a tatárok által épített vár áll.

Aldana információira azért is támaszkodnak a szakértők, mivel a tábormester 1550 szeptemberétől egészen no­vember végéig tartózkodott Szolnokon. Éppen addig, amíg a várat védhető állapotba nem hozták. Tekintve, hogy ő irányította a török elleni védekezést szolgáló vár munkálatait, közlései első kézből származnak. Ferdinánd királlyal történt spanyol nyelvű levelezéseiből pedig szintén számos következtetés vonható le.

A tárgyi emlékek egyértelművé tették a kutatást

Az ispánsági vár kutatási előzményeihez hozzátartozott a helyszín XI. századi leleteinek vizsgálata is. Ebbe a korszakba tartozik például egy öntött bronz ereklyetartó mellkereszt. A különleges tárgy eredetileg két részből állt: két, csuklósan összekapcsolódó, egymáshoz pontosan illeszkedő, belső üreget képező elő- és hátoldalból. Az előbbin Krisztust, az utóbbin Szűz Máriát mintázták meg. A leletből sajnos csak a hátlap maradt ránk.

Nem ez volt azonban az egyetlen érdekes tárgy, mely az Árpád-kori vár népére utalt. Előkerültek még I. András (1046–1060) és I. László (1077–1095) korabeli pénzérmék is. Egy évtizedekkel ezelőtti csatornaépítés közben pedig egy hamusgödörben ugyancsak a XI. századra keltezhető, kis méretű bögrére bukkantak, amelyben viaszt találtak.

Közel 1500 négyzetméteren végezték a feltárást

A kutatásban végül a közelmúltban zajlott régészeti ásatások hoztak áttörést, amelyek során nyolc helyszínen kutattak a szakemberek. A teljes feltárás 1492 négyzetmétert ölelt fel. Komoly eredmény, hogy sikerült azonosítani az ispáni vár egyik erődítési elemét, egy vizesárkot. Ennek egyik rétegében – az Árpád-kori cseréptöredékek mellett – egy, az 1241-es mongol invázióhoz köthető, öntött bronz lófigura is napvilágot látott, a fején madárral, amely egy két részből álló lakat testének egyik fele volt. Eredetét az is bizonyítja, hogy az itteni lakathoz hasonló tárgyak az Arany Horda területéről ismertek vagy éppen Dél-Dobrudzsából, Kaliakrából, ahol még a XX. század első felében is sok tatár élt.

Szolnok török kori várának „elődjéről” és kutatásának érdekességeiről hallhattak az érdeklődők a Tabáni Tájházban tartott előadáson
Fotó: Csabai István

Dr. Kertész Róbert rámutatott, az ásatáskor felszínre került egy akantuszleveles díszítésű, XI. századi oszlopfőtöredék, mely megyénk eddig ismert legkorábbi kőfaragványa. Az édesvízi mészkőből készült emlékről kiderült, hogy idővel szenteltvíztartóvá faragták át, és motívumait azonos szélességű ékmetszéses bordázattal és mély vájatokkal alakították ki. A szolnoki lelethez mérhető töredék egyebek mellett Sárvármonostor és a székesfehérvári királyi bazilika feltárásakor került elő.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!