Galériával

2020.11.16. 17:30

Egyedülálló módon keltik életre a gepida harcosokat Szolnokon

Kecskeméten jövő év nyarán, Szolnokon pedig 2022 januárjában nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor élt gepida törzsek mindennapjaiba enged bepillantást. A tárlat anyagát a 2015-ben Tiszapüspöki határában, valamint tavaly Tiszaugnál feltárt gazdag gepida sírok leletei adják. A kecskeméti és a szolnoki múzeum közös kiállításán a több mint ezer éve élt emberek arcát is megpillanthatja majd a közönség.

Molnár-Révész Erika

– Ő egy kisgyermek volt. A fogak állapota alapján nyolc-kilenc éves lehetett. A szemüregnél látható elváltozás azt mutatja, hogy a vérképző szerveivel lehetett probléma, valamiféle hiánybetegsége volt – mondja a kezében tartott kis méretű koponyáról dr. Szeniczey Tamás, az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa a szolnoki múzeum egyik raktárhelyiségében, ahol éppen a leleteket fotózzák a kiállítás katalógusához. A tárlat anyaga két gepida temető leleteiből áll össze. Az egyiket Kovács Péter, a Damjanich János Múzeum régésze tárta fel 2015-ben Tiszapüspöki határában, ahol közel száz gepida sír került elő, Tiszaugnál pedig kétszáz sírt tárt fel tavaly Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze. A kiállítás ezért a két múzeum közös munkája.

Dr. Szeniczey Tamás szerint a maradványok sok mindent elárulnak
Fotó: Kiss János

– Különleges, hogy ezt a két temetőt időben ilyen közel tártuk fel, ugyanis viszonylag kevés ilyen nagy számú gepida sír kerül elő. A régészeti leletanyagon túl, mint kardok, edények, lándzsák, nyílcsúcsok, kések, ékszerek, és az ásatás menete mellett bemutatjuk az antropológiai leleteket is. A kiállításon teljes csontvázak is láthatóak lesznek – mondja Kovács Péter régész. A csontvázak pedig mesélnek. Legalábbis egy antropológusnak. Korról, nemről, életmódról és a gepidák esetében még a divatról is.

– A fogak állapota alapján inkább a hús fogyasztása jellemzőbb, mint a gabona, de pontosabb eredményeket kapunk majd az izotópos vizsgálatokból. Ami nagyon érdekes, hogy a korábbi, szarmata időszakban és az azt követő avar korban jellemző lepra vagy TBC a csonttani tünetek alapján a gepidáknál teljesen hiányzik. Amit még látunk, hogy a tiszapüspöki lelőhely heterogénebb közösség volt, inkább keveredtek, a tiszaugi viszont homogénebb, ők kevésbé. Egy keleti germán népcsoportról van szó, akik között a magasabb testalkat, hosszúkásabb arc, hosszúkásabb koponyaforma dominálhatott. A felmenőik között lehettek akár keleti, mongolid típusú egyének is. Ezekből Tiszapüspökiben nagyobb arányban találtunk – magyarázza dr. Szeniczey Tamás. De amit ezután mond és mutat, az még ettől is érdekesebb. A gepidák körében ugyanis népszerű volt a koponyatorzítás.

A leletek feldolgozásában segítő dr. Szeniczey Tamás budapesti atropológus egy gepida harcos koponyáját mutatja
Fotó: Kiss János

– A mostani elképzelés szerint a szarmata korban jelent meg a Kárpát-medencében a koponyatorzítás, majd a hunoknál lett igazán népszerű. A gepidáknál már akár a populáció ötven százalékánál is jelentkezik. Mindkét temetőben legalább harminc százalékban fordult elő, férfiaknál, nőknél egyaránt. Nincs köze a társadalomban betöltött státuszhoz, egyszerűen divatelem volt – meséli dr. Szeniczey Tamás, aki meg is mutat egy ilyen furcsa, felfelé púposodó tojás formájú koponyát.

– A koponyatorzításnak több fajtája van, melyet igen fiatal gyermekkorban kell elkezdeni, amikor a kutacsok még nem zárnak. A gepida kori népességre a kétbandázsos torzítás a jellemző. Az egyik ilyen szorítókendő a homlok és a tarkó körül fut, a másik bandázs a homlok mögötti részen. Ezzel egy megnyúlt koponyaformát tudtak elérni – magyarázza.

Dr. Kovács Péter régész rendszerezte az elkészült képeket
Fotó: Kiss János

– A gepidák harcos nép voltak – veszi át a szót Kovács Péter régész.

– A Tiszapüspökinél talált leletek között a férfisírok nagy többségében vannak fegyverek, elsősorban hosszú kardok, nyílcsúcsok, az egyik sírban még íjmerevítőket is találtunk, illetve rengeteg lándzsacsúcsot. A férfiak amikor nem harcoltak, földet műveltek. A nők mellé általában különböző növényeket, késecskéket, házimunkára utaló leleteket, mint orsógombokat, szövőszék-nehezékeket temettek. Nagyon gyakori a csontfésű is.

Dankó Szabolcs grafikus (balra) és dr. Szeniczey Tamás, az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa közösen készítették a fotókat a gepida sírokban talált leletekről
Fotó: Kiss János

Ilyenek, és még ennél is több érdekesség látható majd a kiállításon, melyhez az embertani feldolgozást dr. Szeniczey Tamás, az ELTE TTK Embertani Tanszéke, és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának munkatársa mellett dr. Marcsik Antónia és dr. Hajdu Tamás antropológusok végezték. A különleges tárlat egyik szenzációja öt, ezerötszáz évvel ezelőtt élt gepida rekonstruált arca lesz.

– A Kecskeméti Katona József Múzeum négy koponyánál, a Damjanich János Múzeum pedig egy koponyánál készíttet arcrekonstrukciót. A szolnoki múzeum esetében az elkészítés költségét egy szolnoki vállalkozás finanszírozza. Reméljük, hogy találunk még szponzort, hiszen legalább félmillió forintba kerül egy arcrekonstrukció elkészítése – hangsúlyozta Kovács Péter régész.

A hun király legerősebb harcosainak számítottak

A gepidák egy keleti, germán eredetű népcsoportot alkottak, akik a hun törzsszövetség részeként jutottak el a Kárpát-medencébe.

– Gyakorlatilag hadi segédnép volt a hun törzsszövetségen belül. A források úgy is emlegetik őket, mint Attila fejedelem legerősebb harcos csoportját. A hun birodalom szétesése után a gepidák itt maradtak a Kárpát-medencében, és egy saját királyságot hoznak létre, amely Erdély területére, a Tisza vidékére és a Szerémségre koncentrálódik – mondja Kovács Péter, a Damjanich János Múzeum régésze.

– A Kr. u. 5–6. században már egy jól prosperáló, stabil királyságot működtettek, egészen addig, amíg a keletről betörő avarok és a nyugati szomszéd longobárd királyság közös erővel össze nem zúzta a gepida királyságot. Később az avarok a longobárdokkal együtt a gepidákat is kiűzték a Kárpát-medencéből, akik Észak-Olaszország területén telepedtek le – tette hozzá a szakember.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!