2020.11.04. 07:00
Túraösvényen mutatják be a vár főbb helyszíneit Szolnokon
Tovább zajlik a Várkapu Látogatóközpontot övező terület igényes kialakítása. A közelmúltban egy sajátos sétaútvonalat hoztak létre a Gutenberg tér, a Szent István tér, valamint a Tisza és a Zagyva által határolt területen. A történelmi séta célja, hogy megismertesse a turistákkal a vár legfontosabb épületeit, erődítési pontjait.
A történelmi túraösvény egyik fontos része a török kút – mutatja dr. Kertész Róbert régész
Fotó: Hartai Gergely
– Olyan információs pontokat, úgynevezett „múltjeleket” építettünk itt ki, amelyek az egykori bástyák, várkapuk történetébe engednek bepillantást. Emellett a hajdanán itt álló uralkodói dzsámiról és a várkútról is ízelítőt kapnak a látogatók – jártuk be a helyszínt a Damjanich János Múzeum régészével.
Dr. Kertész Róbert elmondta, az egyes pontoknál elhelyezett leírások angolul is olvashatók, hogy a külföldiek is értsék, miről nevezetes a város ezen része. A hat múltjelhez rekonstrukciós rajzokat is mellékeltek, melyek Rékassy Eszter grafikus munkáját dicsérik. Az információs táblákat Álmosdi Árpád építész tervezte.
Immár a Tiszára néző Vízi-kapu és folyami kikötő érdekességeivel is megismerkedhetnek a helyszínre érkezők. Megtudhattuk, a vár három kapuja közül a legtovább fennálló, még 1821-ben is működő gyalogkaput 1550 és 1552 között azért építették a déli falon, hogy biztosítsák a közvetlen kapcsolatot a Tiszával. Georg Hoefnagel 1617-ben megjelent látképén nemcsak ábrázolta, de az elnevezését is megörökítette. Az 1665-ben Szolnokon tartózkodó Evlia Cselebi török utazó pedig Kikötői-kapuként említette. Ez is bizonyítja, hogy itt volt a Török Birodalom legészakibb tiszai kikötője.
Dr. Kertész Róbert azt reméli, az elkövetkezendőkben a várak iránt érdeklődő turisták nagy számban látogatnak majd el a Tisza-parti megyeszékhelyre is. Annál is inkább, mivel a török kori várban helyet foglaló dzsámit is életre keltették a rajzokon.
– A Gutenberg téren emeltünk múltjelet az épületnek. Mára azt is tudjuk róla, hogy 15,9x15,9 méteres volt a kupolaterme, és az 1620-as évek második felében Mürtezá budai pasa újíttatta fel. 1685-től 1821-ig, azaz lebontásáig, keresztény templomként működött – taglalta a régész.
Fotó: Hartai Gergely
Majd hozzátette, az útvonal fontos eleme a délnyugati félbástya mellett az Egri-kapu is. Ez utóbbi azon a helyen állt, ahol az ispáni vár, amelyről tudjuk, bronzkori előzményei is vannak. A kapu egészen a 18. század közepéig működött, csak 1732 és 1742 között bontották le.
A szakember ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig összesen hat múltjel készült el, ám a sajátos történelmi túraösvényt hamarosan újabb állomásokkal bővítenék. A túra része lesz többek közt a Belgrádi-kapu, de a néhány éve feltárt kaszárnya és az oszmán palota egyaránt helyet kap a sorban.
