2021.07.04. 06:55
Egy tízezer éves kunyhót építettek újjá a régészek
Elveszett Paradicsom – A mezolit vadászok letűnt világa címmel nyílt kiállítás a minap a debreceni Déri Múzeumban. A tárlaton középső kőkori leletanyagokból láthatnak összeállítást az érdeklődők. Bepillanthatunk egyebek mellett a Jásztelek határában napvilágra került, mintegy tízezer éves kunyhó maradványaiból rekonstruált életnagyságú építménybe is, melyet várhatóan a jövő év elején Szolnokon is megcsodálhat a nagyközönség.
A tárlaton középső kőkori leletanyagokból láthatnak összeállítást az érdeklődők
Forrás: Beküldött fotó
– A Déri Múzeum részéről tavasszal keresett meg dr. Dani János régészeti igazgatóhelyettes, hogy szeretnének egy, a középső kőkori vadász, halász, gyűjtögető népcsoportok világát bemutató kiállítást szervezni, és szívesen kölcsönöznének ehhez anyagot a Damjanich János Múzeumból. Intézményünk raktárában őrizzük a jásztelki lelőhelyről származó leleteket, kőeszközöket, melyek a debreceni tárlatot gazdagítják. Az igazán nagy szenzáció azonban az, hogy ezen tárgyak mellett a hajdúsági megyeszékhelyen hazánk legkorábbi lakóépítményének teljes egészében rekonstruált változata is megtekinthető – avatott be a részletekbe a maradványokat feltáró szolnoki régész.
Dr. Kertész Róbert emlékeztetett, a Jásztelek határában 1993 és 1994 között feltárt csaknem tízezer éves kunyhóalapról készített dokumentáció felhasználásával Balogh Csaba kiállításrendező elkészítette az egykor oszlopvázas szerkezetű hajlék korhű mását. Megtudtuk, a kunyhót évezredekkel ezelőtt mintegy hat méter belmagasságúra tervezték. A tizenkilenc négyzetméteres lakhely közepén tűzhely állt, a bejárat a délnyugati oldalon helyezkedett el, az aszimmetrikus létesítmény északi oldalán meredekebben állították fel a cölöpöket. A kunyhó földbe süllyesztett alapjában a fal mentén tizenegy darab ferde, befelé dőlő cölöplyukat találtak a kutatók.
– Immár huszonnyolc éve, hogy középiskolás diákokkal és egyetemi hallgatókkal ráleltünk a kunyhó maradványaira. Emlékszem, nem volt pénz a kutatásra, így fizetséget nem, de életre szóló élményeket bőségesen adhattunk nekik. A lelőhelyen feltártunk egy 10x1 méteres kutatóárkot, és amikor felszedtük a leleteket, akkor került elő az épület sarka. Mindez az utolsó napon történt, így biztossá vált, hogy újabb ásatásra lesz szükség. A következő évben aztán teljesen feltérképeztük a kunyhó maradványait. Életem egyik legnagyobb felfedezéseként tekintek erre a munkámra – folytatta a szakértő.
Dr. Kertész Róbert kiemelte, hogy a több mint két évtized alatt számos tanulmány foglalkozott a különleges mezolit kunyhóval és a környékén fellelt pattintott kőeszközökkel, állatcsontokkal, ám ezekről ez idáig nem jelent meg összefoglaló mű. A későbbiekben emiatt egy hiánypótló írás kiadását tervezik.
– Azt gondolom, nagy dolog, hogy hamarosan a szolnokiak is láthatják a ritka kőeszközöket és a kunyhórekonstrukciót. A tervek szerint ugyanis a jövő év első felében, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban állítják ki azokat – összegezte szavait dr. Kertész Róbert.