Tószeg világhírű lelőhelyét is felkeresték a külföldi kutatók

– Az elsősorban európai újkőkorral foglalkozó kutatók Szerbiát, Bulgáriát és Romániát járják be, vasárnapig azonban Magyarországon tartózkodnak. Hazánkban a célpontjaik között szerepelt Szolnok is, de ellátogatnak a Dél-Alföldre és Debrecenbe egyaránt – tájékoztatta hírportálunkat a Damjanich János Múzeum régésze. Nagy Fanni elmondta, ittlétük során három megyebeli lelőhelyet is bemutattak a messziről jött vendégeknek.

Elsőként Öcsödre mentek, ahol jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Römisch-Germanische Kom­mission kutatóintézet végez ásatásokat. Ezután Nagyrév következett, ahol egy bronzkori tell település található. A program egy szintén tell település bemutatásával zárult, ezúttal a Tószeg-Laposhalom lelőhelyen.

– Az efféle településtípusról tudni kell, hogy főként a bronzkorban és az újkőkorban fordult elő. Lényege, hogy akkoriban hosszú ideig egy helyen laktak az emberek. Ha a házak már elöregedtek, esetleg összeomlottak, a törmeléket nem hordták el, hanem otthagyták, ledöngölték, majd egy új házat építettek rá. Idővel aztán dombok alakultak ki a több száz évnyi helyben lakás miatt. Négy-öt, de előfordult, hogy nyolcméteres dombok is létrejöttek.

Megyénkben híresen sok ilyen bronzkori településforma található, ezért is gondoltuk úgy, hogy érdemes elvinni vendégeinket a legtipikusabb helyekre

– taglalta Nagy Fanni.

Megtudtuk, a tószegi helyszín méltán világhírű. Az 50x150 méteres alapterületű, 8-10 méter magas településen 1876 óta végeznek ásatásokat. Még ugyanebben az évben Budapest adott otthont a 8. Nemzetközi Ősrégészeti és Antropológiai Kongresszusnak, melyen a „magyar régészet atyja”, Rómer Flóris mutatta be az itt napvilágot látott leleteket.

– A leletanyag ezután került csak igazán a neves kutatók látószögébe. 1906-tól folyamatosan vizsgálódtak a Tószeg-Laposhalom lelőhelyen, 1927-ben pedig még a Cambridge-i Egyetem is ásott itt. Ebben az időszakban fedezték fel, hogy az egymásra rétegződött leletanyag nem ugyanolyan, hanem sok tekintetben eltérő. Ezt követően egy időrendet határoztak meg a bronzkorra vonatkozóan – folyatta a múzeum munkatársa.

– Végül az itt talált leletanyag lett az alapja egész Európa bronzkorának. Később persze tisztázódott, hogy nem mindenütt azonos a rétegsor a kontinensen, mégis ez volt az első alkalom, hogy időrendben helyezték el a bronzkor anyagát. Nem véletlen tehát, hogy a „Tószeg” név máig ismerősen cseng Európa azon kutatóinak, akik ezzel a korszakkal foglalkoznak – fogalmazott Nagy Fanni.

Megőrizték az utókornak

A tószegi tell település jó része a Tisza vize, az ásatások és a környék beépítése miatt elpusztult az idők során.

– Az eredeti településnek csak kis része érintetlen. Két parcella azonban a múzeum tulajdona. Ez az a helyszín, amit meg tudunk őrizni az utókornak – zárta mondandóját a szakértő.