2021.11.06. 15:28
Makettfaragásaival népszerűsíti a kunkapuk örökségét Czupp Pál
Egyre többen foglalkoznak a nagykunsági népművészet ápolásával, többen közülük a Nagykunsági Népművészek Egyesületének a tagjai. Tevékenységük egyik jelentős szeletét adja a kunkapuk hagyományának széles körű megismertetése – legyen szó kutatásról vagy éppen fafaragásról.
Czupp Pál mutatott néhányat az általa készített kunkapumakettekből
Fotó: Ujvári László
Évtizedek óta készít kunkapukat a kunhegyesi fafaragó népi iparművész, Czupp Pál, aki azért dolgozik, hogy idővel minél több kunkapu legyen a Nagykunságban.
– Méltatlanul kevesen és keveset tudnak a kunkapukról, mely örökségünk nagyon fontos eleme – kezdte válaszát hírportálunk megkeresésére az alkotó.
– Csak néhányan foglalkozunk kunkapuk készítésével, Karcag környékén Andrási Mihály és jómagam itt, Kunhegyesen. Mindketten több ilyet készítettünk már, és biztos vagyok benne, hogy fogunk a jövőben is – folytatta Czupp Pál, hozzátéve: az emberek többsége csak a székelykaput ismeri, sok munka vár azokra, akik a kunkapuk népszerűsítését, hagyományának ápolását tűzték ki célul maguk elé.
– A székelykapu három pilléren áll, kiskapu és nagykapu egybeépítve zsindelyes esőtetővel, ami alatt galambdúc található. Gazdagon díszített alkotás, túlnyomórészt virágminták és jelképek használatával – sorolta egy székelykapu főbb ismérveit a kunhegyesi faragó.
– Ezzel szemben a kunkapu jellegzetessége, hogy csak a kiskapu felett van deszka fedelű, galambdúc nélküli esőtető, míg a kapu lábait, úgynevezett culápjait geometriai alakzatok díszítik. Egyszerű, de nagyszerű – mondta mosolyogva, miközben az asztalon lévő kunkapumaketteken magyarázta annak főbb jellemzőit.
Egy nagy kunkapu elkészítése emberes munka, mely hosszú heteket vesz igénybe, nem beszélve arról, hogy a mozgatása, szállítása és felállítása is komoly feladat. Bár kétségkívül látványos alkotás egy életnagyságú kunkapu, az ismeretterjesztésre és népszerűsítésre talán alkalmasabb a kicsinyített mása.
Százéves rajzok, régi képek alapján készített több kunkapumakettet Czupp Pál.
Legutóbb augusztus közepén éppen Kunhegyesen, az Ilosvai Varga István Városi Művelődési Központ pódiumtermében, a Nagykunsági Népművészek Egyesülete szervezésében ilyen maketteken mutatták be a kunkapukat az érdeklődőknek. Dr. S. Kovács Ilona etnográfus, az egyesület elnöke gyűjtötte össze a jelenleg fellelhető ismeretanyagot, melyet hiánypótló kötetben adott közre, ez azóta is támpontot ad az alkotóknak.
– Egy eredeti kunkapu általában egy méter széles és két méter magas, ehhez képest egy a négyhez, vagy egy a nyolchoz méretarányos kicsinyítéssel készülnek a makettek. Korábban nem készítettem ilyeneket, ezért nem volt könnyű feladat. Aprólékos munka, ami a nagy, méretes faragások után szokatlan volt, ráadásul a szükséges szerszámok sem ugyanazok – magyarázta a népi iparművész, aki a közelmúltban eddig kilenc kunkapumakettet készített.
Elmondása szerint nem tervezi, hogy hosszú távon átpártol a makettfaragásra, de örül neki, hogy új dologban próbálhatta ki magát, és biztos benne, hogy lesz még ennek folytatása...