A füredi Török Zsóka munkásságát is díjazták az idei Prima-gálán

Nagyné Török Zsóka a gálán láthatóan meglepetéssel fogadta a rangos elismerést.

– A szervezők és adományozók remekül titkolták a kitüntetettek névsorát. A magaméra nem számítottam, viszont mint a szervezet tagja, őszintén szorítottam és szurkoltam a szintén díjvárományos, Kenyeres Sándorné vezette Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesületnek. Abban a bizonyosságban voltam, hogy az egyesület befutó lesz, mert az egész közösség megérdemelte volna, megérdemelné a díjat – hangsúlyozza az alkotó.

A Prima díjas fazekasmester már gyermekként is ügyes kezű, vizuális érdeklődésű volt. Jászfényszarun született, és cseppet sem feleslegesen megtett vargabetűút végén állapodott meg jelenlegi otthonában, Tiszafüreden.

– Anyukám a helyi óvodában volt dadus, én pedig ugyanott ovis. Nem voltam egy alvós­baba típus. Az óvónők viszont megengedték nekem, hogy az ebéd utáni szieszták alatt alvás helyett inkább rajzolgathassak. Az általános iskolát is még a szülőföldemen jártam ki. Minden iskolai rajzpályázaton részt vettem, melyeken általában díjaztak is. A továbbtanulás szempontjából az lett volna ideális, ha a jobban megközelíthető hatvani vagy jászberényi középiskolák valamelyikébe jelentkeznem, de végül Szolnokra kerültem.

Ekkorra már ugyanis igazolt ifjúsági korú futóatléta voltam a Szolnoki Sportiskolában, és mivel folytatni kívántam ebbéli pályafutásomat, végül a szolnoki Varga Katalin Gimnázium testnevelés tagozatán kötöttem ki.

– Az óvodáskoromban megszerzett rajztudományomat azonban e tanintézményben is továbbcsiszolhattam. Ott eleinte Szabó László festőművész volt a rajztanárom, majd őt váltotta Nagy Istvánné Márta. Mindketten remek tanítómesterek voltak, de Márta néni volt az, aki bevezetett az iparművészetbe is. Míg a Vargában heti rendszerességgel kézművesszakkörre jártam, ahol elsajátítottam egyéb technikák mellett a línózást, a batikolást, vagy a viaszos technikát, a Kassai úti általános iskola alagsori műhelyében a fazekas-korongozás lett a szenvedélyem. Utóbbiról épp ekkortájt láttam egy érdekes műsort a tévében, a gyakorlati foglalkozásokon pedig jelentős sikerélményem volt, ezért attól fogva erős szándékom lett, hogy én ezt akarom folytatni – emlékezik vissza kezdeti lépéseire Zsóka.

Mire negyedéves gimnazista lett, már élesen látta, hogy ez irányba kíván pályára állni. A kollégista lét immáron Karcagon, egy helyi művészeti iskolában folytatódott. Ezúttal is jeles mestereket állított mellé a jó Isten: a Kántor-tanítvány Sz. Nagy István fazekasmesterségre tanította, Györfi Sándor szobrászművész művészeti kurzusára pedig önszorgalomból jelentkezett.

Tiszafüred lett Zsóka következő szakmai állomása, ahol nagy megtiszteltetésnek fogta fel, hogy a helyi fazekasmester, Szűcs Imre műhelyében dolgozhatott. Rövid idő múltán már-már a Tisza-tó fővárosának is búcsút intett, mikor is a szíve, leendő párja személyében maradásra késztette. Közös otthont teremtettek maguknak, így megépült saját, Szőlősi úti műhelye és kiállítóterme is.

Zsóka stílusjegyei régóta elkülönülnek már mestereiétől.

Munkái azonban továbbra is a jellegzetes Közép-Tisza-vidéki, elsősorban tiszafüredi, mezőcsáti és mezőtúri hagyományokra épülnek. Keze alól sorra kerülnek ki egyedi zöld tálak, korsók, Miska-kancsók, kedveli a gömbölyded formákat. Ét- és italkészletei egyéni stílusának tükörképei. Dísztárgyainak különlegessége, hogy a tradicionális értékek mellett megfelelően alkalmazza a modern kori elvárásokat is, így az alkotások mindennapos használhatóságára is kiválóan ügyel.

Zsókának segítsége, támasza is a párja, Miklós. Gyermekeik, Szilvia és Szilárd már kirepültek a fészekből, a fővárosban élnek, de otthonukat természetesen édesanyjuk munkái is díszítik…

Tanítványaira is büszke az iparművész

Nagyné Török Zsóka számos hazai és nemzetközi kiállításon bemutatkozott már. Szakmai díjainak se szeri, se száma. Egykoron ő tanulta, hosszú évek óta pedig már ő tanítja a szakma fortélyaira a fiatalokat. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület, valamint a Nagykunsági Népművészeti Egyesület tagja. Gyerekeknek évek óta kerámia tanszakot vezet a Bán Zsigmond Református Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskolában, és büszke arra, hogy tanítványai jeles munkáinak többségét számos pályázaton elismerik, díjazzák.