2022.05.20. 15:10
Az embertan rejtélyes világát mutatták be a Szolnoki Galériában
Titokzatos világba kalauzol az embertan, hiszen az egykor itt élt ősöket boncolgatja. Jelentősége mégis óriási: segítségével évezredeket repülhetünk vissza az időben.
Hajdu Tamás térségünk leleteiről is beszélt hallgatóságának Fotó: Hartai Gergely
A Szolnoki Galériában tartott előadást csütörtökön Hajdu Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Embertani Tanszékének egyetemi docense. A szakértő „Krisztus után, népvándorlás kor előtt – az Alföld szarmata kori népessége” témában osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel.
Hajdu Tamás elmondta, az embertani vizsgálatok során – a humánbiológia tudományterületén belül – igazságügyi vonatkozásokkal is találkozhatunk.
Fut manapság több népszerű filmsorozat, amely betekintést ad az igazságügyi szakértők munkájába. Ugyanakkor óvatosan kell kezelni azt, amit a tévében látunk. Kétségtelen viszont, hogy az embertannak van egy olyan iránya, mely erre a területre fókuszál
– mutatott rá a kutató. Miután hozzátette, az antropológiai vizsgálatok nagyban építenek a geológiai, paleontológiai és genetikai eredményekre egyaránt.
Mint megtudtuk, idehaza a magyar antropológia megalapítójának, Török Aurélnak köszönhetően kezdődtek meg a történeti embertani kutatások a 19. század második felében.
Ma, amikor a kutatók egy meghatározott történelmi korszakból származó leletanyagot kapnak a régészektől, egy folyamaton „vezetik végig” azt. Először megbecsülik, hogy az adott személy hány éves korában halt meg. Ezt követően történik meg nemük meghatározása a csontváz alapján.
Ha ezzel végeztünk, akkor meg lehet becsülni a testmagasságot, a koponyamérésekkel pedig népességtörténeti kérdések megoldására is kísérletet tehetünk. Vagyis, megfejthetjük, hogy az adott népesség honnan származik, honnan vándorolt ide. Az utolsó klasszikus embertani vizsgálat a kóros elváltozások áttekintése, valamint az életmód elemzése
– részletezte Hajdu Tamás.
A programon az is elhangzott, hogy egy genetikai vizsgálat laborköltsége mintegy 180-200 ezer forint.
Egy ötszáz síros avar temetőnél például már jelentős összeget jelenthet a minták elemzése. Az efféle vizsgálatoknak mégis óriási jelentőségük van, hiszen segítségükkel akár több százezer évet is visszamehetünk az időben.
Hajdu Tamás előadásában arról is szót ejtett, hogy az egyik legkorábbi koponyatorzításos lelet éppen a megyéből, Rákóczifalváról való. Az M5-ös autópálya nyomvonalán emellett rengeteg szarmata lelőhely látott már napvilágot, s ugyanennek a népességnek a nyomaira bukkantak Törökszentmiklós és Szolnok környékén is.
