2022.06.19. 15:30
Szerves része volt a rajziskola Szolnok művészeti életének
Kevesek előtt ismert a városban, hogy jóval a Szolnoki Művésztelep megalapítása előtt más, rangos létesítmény szolgálta a helyi alkotók tevékenységét. A tizenkilencedik század első felében megnyílt rajziskolából nívós hazai művészek kerültek ki. Utánajártunk, milyen részletek ismertek ma az idők során szinte teljesen elfeledett intézményről.
Az egykori rajziskola a szolnoki művészeti élet beindítója volt Fotó: Illusztráció / MW archívum
– A rajziskola egyelőre egy kutatás alatt álló terület. Ennek kapcsán tisztába kell tenni olyan dolgokat is, amelyek a szolnoki művészeti élet elindulásának homályos pontjaival kapcsolatosak – vezetett be a hajdani, ma már alig ismert intézmény történetébe Csiszár Róbert művészeti író.
A szakember szerint szinte valamennyi írás August von Pettenkofen osztrák festőművész jelentőségét hangsúlyozza a megyeszékhely korai művészetében, holott már az 1836-ban életre hívott rajziskola is kiemelt szerepet töltött be ezen a területen.
– Az iskolát egy Zsohár Rajmund nevű szerzetes alapította, aki festőket képzett itt. Az első nagy név, aki kikerült innen Ujházy Ferenc volt. Ő Európában számos helyen állíthatta ki alkotásait. Habár nem a szolnoki tájat festette meg, de pályájának kezdetei ehhez az intézményhez fűzték – folytatta Csiszár Róbert.
Mint megtudtuk, a Szolnokon szolgáló tehetséges katonai lelkész, Zsohár Rajmund rendkívül sokat tett a hazai rajzoktatás beindításáért, rendezéséért. Tevékenységével fontos részt vállalt a szolnoki művészeti élet kibontakozásából is.
– Úgy gondolom, nem az a kérdés, hogy van-e közvetlen folytonosság Zsohár Rajmund munkássága és a Szolnoki Művésztelep között. Még tart az információk rendszerezése és a szerzetes leveleinek értelmezése, fordítása. Tény azonban, hogy Szolnokon már a művésztelep előtt egy rangos iskola működött – összegzett a szakértő.
A rajziskola mindennapjairól csakugyan kevés, bárki számára könnyen elérhető forrás áll rendelkezésre. Az önkormányzat gondozásában 2010-ben megjelent Szolnok könyve – Fejezetek a város történelméből című tanulmánykötet viszont több kérdésben is útmutatót ad. Ahogyan azt a kiadványban olvashatjuk, a tizenkilencedik század első felének nagy építkezései idején a speciális iparosok is megjelentek. Olyan szakemberek, akik a templomok aranyozását, rézbevonását végezték. Az efféle munkák pedig már nem csak szakismeretet, hanem bizonyos művészeti szemléletet igényeltek.
Szolnokon már 1842 augusztusában megalakult az „Előkelőbb Művészek Egylete”, amely a nevével ellentétben a helyi iparosok javát tömörítette.
Az egyik tanulmány arra is kitér, hogy már 1841-ben működött a városban az iskolák és a gimnázium mellett egy igen színvonalas képzést biztosító rajziskola is. Itt már nem csak a legyártandó termékek rajzait, hanem művészeti alkotásokat is készítettek. Zsohár Rajmund már 1845-ben küldött Szolnokról képeket a pesti festészeti kiállításra, legtehetségesebb tanítványa, Ujházy Ferenc (1827–1921) pedig a szabadságharc előtt lett ismert pesti festő.
