Galériával

2023.01.12. 16:30

Közkedveltek Girnt Vilmos festő jellegzetes figurái

Jellegzetes, mással össze nem téveszthető alkotói világ, sajátos, folttechnikával készült figurák, rendhagyó szín- és formavilág. És mindezeken átérződő vidámság, életigenlés jellemzi Girnt Vilmos festményeit. A közkedvelt, nyolcvan éves autodidakta festőnek a héten nyílt kiállítása a Verseghy Ferenc Könyvtárban.

Kovács Berta

Sok tennivalója akad még – állítja Girnt Vilmos

Fotó: Mészáros János

– Már gyerekkoromban is vonzódtam a képzőművészethez – árulta el a festő. – Volt otthon művészeti könyvünk, amiben a modern alkotások is szerepeltek, és persze akadtak lexikonjaink is. Miután Pesterzsébetről Budapestre költöztünk, rendszeresen elmentünk hétvégenként a Képzőművészeti Múzeumba, majd miután már nem volt romos a Műcsarnok, oda is jártunk. Korán megismerkedtem tehát a művészettel. 

Arról nem is szólva, hogy a környékünkön híres festőkről elnevezett utcák voltak, mint például a Benczúr Gyula utca, Szinyei Merse utca, Munkácsi Mihály utca. Engem pedig érdekeltek, hogy kik ezek az illetők. A környezet tehát adott volt, hogy megszeressem a művészetet 

– idézte fel a kezdeteket Girnt Vilmos.

De vajon miért nem képzőművészeti irányban tanult akkor tovább?

– Úgy látszik, annyira azért nem voltam tehetséges – szerénykedett – , bár gyerekkoromban több alkalommal szerepeltek rajzaim az iskolai kiállításokon, középiskolás koromban pedig csak úgy magamtól megpróbáltam felkészülni a felvételire is.

Megjegyzem, valójában sokkal jobb rajzoló volt nálam apám és a nővérem is, nekem viszont a fantáziám volt nagyobb...

Az élet persze ment tovább, én pedig katonai pályára kerültem.

Elvégezte a Zrinyi Miklós Katonai Akadémiát, majd Szolnokra helyezték, ahol megismerte feleségét is és le is telepedett e városban. Később a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola docense volt. 

De felnőttként is érdekelte a festészet, némi kihagyás után 1981-ben tért vissza az alkotói tevékenyéhez.

– Ebben az évben rendeztek egy amatőr képzőművészeti tárlatot, a megyei felhívásra én is jelentkeztem. Egyik képem pedig  be is válogatták. Akkoriban a mostani Aba-Novák Agóra Kulturális Központ sarkában volt egy vizuális terem, az itt működő képzőművészeti szakkörökben képeztem magam, Pogány József tanár úr keze alatt. Nagyon jó társaság alakult itt ki, jártunk csoportos kiállításokra, akkoriban amatőrök csak csoportosan szerepelhettek – idézte fel.

Bekapcsolódott a szolnoki képzőművészeti életbe is, olyan neves művészek előadásait hallgatta, mint Szemadám György, Erdély Miklós festőművészek, Papi Lajos szobrászművész M. Kiss Pál művészettörténész. De elméleti területen is komoly tudásra tett szert. Az idők folyamán több művészeti közösséggel is kapcsolatba került, akár alapító tagként.

Szolnokon leginkább mint a Honvéd Kulturális Egyesület helyi tagozatához kötik a nevét, ahol nem csak alkotóként, de szervezőként is nagyon aktív: a Magyar Kultúra napja és a Festészet Napja alkalmából mindig rendez kiállítást a tagok alkotásaiból. Emellett ő az, aki Szolnok Város Napjához kapcsolódva kiállítást szervez, Szolnoki festők Szolnokért címmel a Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban.

És persze töretlenül fest, részt vesz alkotótáborokban is.

– Valamikor én is kipróbáltam többféle stílust, témát, festettem tájat, próbáltam krokizni, és mindent, amit a festőtanfolyamon oktattak. Később megismertem Kandinszkijt, ő nagyon hatott rám. A német expresszionisták is. De gyerekkoromban otthon a szobánkban láthattam anyám kedvenc képeit, egyikük Fényes Adolf Babfejtők című festménye volt, ennek a színei visszaköszönnek az én képeimről is. Ez a színvilág megragadott, amit valamiképp én még fokozni is akartam, ezért kontúroztam. Voltaképp azt a módszert követtem, ahogy a színes üvegablakok készülnek, vagy rekesz zománc. Csak én ezt festményben valósítottam meg.

Kétségtelen azonban, hogy leginkább az emberi figurákat kedveli.

– Igen, úgy érzem, ezeket tudom legjobban megragadni. Az ihlet az könnyen jön. Leonardo Da Vinci fogalmazta meg jól, hogy kell festeni: nem úgy, hogy kiteszed magad elé a tárgyakat, a modellt vagy egyebeket, hanem nézni kell a felhők mozgását, hogy milyen alakzatot látunk meg benne.

Vagy a beázott falak rajzolatában, a sziklák repedéseiben.

– Ezt a folttechnikát kezdtem én is gyakorolni, megtanítottam kollégáknak is, akikkel a főiskolán együtt dolgoztunk, szerintem sokkal jobban csinálták a végén, mint én. Csak aztán ők realista irányt választottak. Én töretlenül ragaszkodtam ehhez, ezt fejlesztettem tovább. A figuráimat mondhatni, készen kapom. Van az a jelenség, amit úgy neveznek, hogy pareidolia: az ember hajlamos belelátni figurákat különböző foltokba, és legtöbbször ember, emberi arc jelenik meg. Én ezt használom ki. Egyébként elárulom, festettem már kutyát, lovat is így.

De nem ugrik ám bele rögtön a nagy méretű alkotás megfestésébe!

– Először kicsiben készítem el a képeket, ezeket nevezem minimentális képeknek. A foltokból kiemelem a figurát, körbe rajzolom, a részleteket kihúzom benne, és gyakorlatilag kész a kép. Aztán már csak kivitelezni kell nagyban. De száz mini képből tízet ha felnagyítok. A legizgalmasabb azonban ezeknek a kicsiknek az elkészítése, ehhez kell fantázia, ez az alkotómunka sűrűje – vallotta meg.

Tervei pedig továbbra is vannak, nem is kevés.

– Apám 97 évesen aludt el örökre, én pedig még csak 80 vagyok! – jegyezte meg nevetve. – Van még sok tennivalóm, amit szeretnék megvalósítani!

Tehetségét több díjjal is elismerték

1990 Megyei Amatőr Képző- és Iparművészeti Kiállítás, Szolnok Nívó díj

1992 Magyar Honvédség Amatőr Alkotóművészek Kiállítása, Veszprém: II.díj

2009 festészete elismeréséért Aba-Novák érmet kapott

2014 Honvéd ecset díj; Boromisza Tibor díj

2019 területi Príma- közönségdíj

2022-ben pedig a Honvédelemért kitüntető cím ezüst fokozatát kapta meg.

Szolnokon közintézményekben is megtalálhatók alkotásai

Dombormű sorozata látható három iskolában is. A Verseghy Ferenc Könyvtárban és Hild Viktor Könyvtárban festményeivel találkozhatunk, a Szent László király utcában Móra emléktáblája található, a Kossuth téri ékszerboltban állandó kiállítása van. De Budapesten a Stefánia úton a Honvédség Kulturális Központjában is megtaláljuk festményeit.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!