2023.04.28. 15:00
Szalmából és csuhéból alkot csodákat a kisújszállási művész
Több évtizedes alkotói, hagyományőrző munkásságát Gaál Kálmán Díjjal ismerte el a napokban Balogh Károlyné szalma- és csuhéfonó, csipkeverőnek a Kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület.
Balogh Károlyné szalma alkotásai között a Gaál Kálmán Díjjal
Fotó: Daróczi Erzsébet
– Erre a díjra már nem számítottam, de nagyon örülök neki – mondja a díjazott, aki korábban megkapta Kisújszállás önkormányzata Arany János Pedagógiai és Kulturális Díját és a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Művészeti Díjat is.
– Édesapám kisgyerekként megtanított búzacsigát fonni, így amikor nyáron legeltettem a tehenet, mert tanyán laktunk, a búzatáblából szedtem egy kis búzát, s közben azt fonogattam. A nagyapám meg vesszőkosarakat, szakajtókat – amibe a kenyeret szakították – készített, úgyhogy ilyen kézműves család volt az én parasztcsaládom – mondja Baloghné Erzsike néni, aki a helyi általános iskola elvégzése után Szolnokon tanult gyors- és gépírást, majd a Tisza II. Tsz-ben dolgozott gyorsíró és adminisztrátorként, nyugdíjazásáig. Három gyermek édesanyja, büszke hatszoros nagymama és ötszörös dédnagymama.
– 1991-ben a törökszentmiklósi Művelődési Központ igazgatója Sülye Károlyné meghirdetett egy szalmafonó pályázatot, amelyre beküldtem két búzacsigát. Következő évben ugyanott, alkotótáborban vettem részt, az ország minden részéből érkező szalmafonókkal, ahol sok mindent eltanultunk egymástól is, majd oktató lettem. Az elmúlt évtizedek alatt több szalmafonással kapcsolatos pályázaton külön- és nívódíjjal jutalmazták különleges alkotásaimat. Ehhez az is kellett, hogy Erdélyben, a Bácskában és Szlovákiában is részt vettem szakmai tanulmányutakon.
Mindig is célom volt, hogy a szalmafonás fortélyait minél több emberrel megismertessem az Országos Szalmafonó Baráti Körnek tagjaként.
– Évekkel ezelőtt, egykori tanítványommal, Szabó Katinka óvónővel létrehoztuk a helyi Szalma- és Csuhéfonók Baráti Társasága Egyesületet, ahol helyi asszonyokkal alkotunk. Számtalan munkánkat ismerték el országos pályázatokon. Igyekeztem megmutatni társaimmal, hogy a mai kor igényeinek is megfelelő használati- és dísztárgyak készülhetnek szalmából a babától a meserészlet kompozícióig, vagy a vasalt szalmaképekig.
A városvédőket is mindig segítettem tudásommal, ha szalmacímer kellett az országos találkozóra, vagy rendezvényeikhez különlegesség, számíthattak rám, rendezvényeiken pedig csuhé- vagy csutkababát készítettünk a gyerekekkel.
– A vert csipke készítést is kislányként tanultam meg, mára sajnos 80 évesen ez háttérbe szorult, de van még, hogy egy-egy terítőt elkészítek, de a fájó ízületeim miatt a szalma dolgok kerültek előtérbe. Mivel nehezen tudok menni, a szakkörbe sem tudok elmenni, de ha valaki idejön a lakásomra, szívesen tanítom. Nyáron a szomszédasszonyom három kislány unokái hétvégén délutánonként átjönnek és annyira boldogok, amikor csuhébabát készítünk, vagy szalmacsigát fonunk – sorolja Erzsike néni, aki örül annak, hogy az egyesület tagjaival a városnak is maradandót alkottak, hiszen elkészítették Kisújszállás jeles épületeit szalmaképeken, de a kun települések címereit és Csukás István meséjéből is a 20 darab szalmaképet adtak át a városvezetésnek.
