Kézműves remekeket állítottak ki a karcagi múzeumban – galériával

 A „Húsz esztendő a nagykunsági népművészek szolgálatában” kiállítást dr. Granasztói Péter, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgató helyettese, Györffy István karcagi születésű néprajztudós dédunokája nyitott meg.

A szakember elismeréssel szólt az egyesület értékmentő tevékenységéről, mely méltó folytatása a nagy néprajzkutató  elődökének. Közülük is kiemelkedik Györffy István, aki a huszadik század elején érzékelte, hogy az alföldi népi kultúra kutatása és megmentése mennyire elmaradt a többi magyarországi régióhoz képest, így gyűjtőutakat szervezett munkatársaival a Tiszántúlra. Rengeteget tett a tárgyi örökség megmentéséért, ahogy teszik ezt most a jelen egyesület tagjai is – vélte a szakember, aki szerint így nemcsak a múzeumi tárgyakon, könyvekben marad meg a Nagykunság hagyományos tárgyi öröksége, hanem az egyesület fafaragóinak, fazekasainak, hímzőinek, bőrműveseinek köszönhetően napjainkban is él, és így még hosszú ideig élő is marad ez az örökség.

A Nagykunsági Népművészek Egyesület elmúlt húsz évét és a tagok által elért eredményeket, az azóta született szakkönyveket dr. S. Kovács Ilona etnográfus, az egyesület jelenlegi elnöke mutatta be.

A tárlaton karcagi és tiszafüredi fazekasok, karcagi csipkeverők, karcagi, kunhegyesi, berekfürdői fafaragók, tiszafüredi bőrművesek, karcagi, berekfürdői hímzők, karcagi mézeskalácsos, túrkevei kosárfonó, karcagi díszműkovács és karcagi kéziszövő-hímző munkái láthatók.