Múltidéző

2024.06.02. 06:51

Bombázás tette pokollá a szolnokiak életét: a 80 éve történt szörnyűségekre emlékezünk

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. június 2-án kezdték meg Szolnok légi bombázását a szövetséges hatalmak. A légitámadásnak a katonai célpontok mellett sok civil is áldozatul esett. „Szolnok elleni légitámadások” címmel Magó Károly zászlós, hadtörténész, a szolnoki repüléstörténet kutatója pénteken előadást tartott a témában a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban.

Mészáros Géza

Az európai légi háború 1944 nyarán fordulóponthoz érkezett. Az amerikai bombázókötelékek a Frantic hadművelet, azaz az ingabombázások során, a Szovjetunióban újonnan megnyitott légibázisok bevonásával egyszerre akár három irányból folytathatták légi offenzívájukat: Angliából, Dél-Olaszországból és immáron a Szovjetunióból. Az amerikaiak összesen hét Frantic hadműveletet hajtottak végre, hármat a 15. és négyet a 8. Légi Hadsereg, összesen 21 bevetést teljesítve. Az egyik célpont Szolnok volt...

Szolnok bombázása,
A szövetséges légierő amerikai B-24 Liberator gépei Szolnok vasútállomását és környékét a földdel tették egyenlővé a bombázás során
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár

„Ungvár, Rahó, légiveszély!”. Ez egy gyengébb fokozatú légi támadás, amelyet általában az oroszok hajtottak végre. Azonban az utcai hangszórókból üvöltő „Bácska, Baja, légiveszély!” már a komolyabb, az amerikai légi bombázásra hívta fel a lakosság figyelmét. Menekült, ki merre látott...

A közlekedés megbénítása volt a céljuk a bombázással

A Szolnokot 1944. június 2-a hajnalán ért csapás stratégiai jelentőségű volt, hiszen a várost keresztező vasúton több fegyver- és lőszerutánpótlást szállítottak a németek. A megye többi részét ezért nem is nagyon támadták. A szövetséges haderők célja a közlekedés megbénítása volt, ehhez elég volt a szolnoki vasútállomást tönkretenni. A bombázás területe az épületekre és a környező utcákra, egészen a hajdani Bábaképzőig koncentrálódott, mindent letarolva. A célpont egyértelműen ez a vasúti pályaudvar és környéke rész volt, de az emberi tévesztéseket nem lehetett már akkor sem kizárni, ezért előfordulhattak kisebb támadások például Szajolban vagy Rákóczifalván.

A június 2-i támadás során közel 160 repülőgép mintegy 870 bombát dobott a szolnoki vasútállomás területére, melynek következtében állítólag több mint 1100 ember vesztette életét.

A lebombázott szolnoki vasútállomás, háttérben a főépület 
Forrás: Gy. Fekete István archívuma

Szolnok 1948-as polgármesterének, Zsemlye Ferencnek a jelentéséből az derül ki, hogy a június másodiki bombázás során elhunyt 1132 német katona tizenegy tömegsírban nyugszik Szolnokon. Ám a legújabb kutatások alapján ez az adat nem állja meg a helyét. Német tudományos szakemberek 2002-ben ugyanis feltárták a német hősi sírokat, ahonnan 670 elesett katonájukat szállították a központi temetőjükbe, és ebből 287 katonát nem lehetett beazonosítani. A Szolnokon eltemetett német katonák legtöbbje azonban nem a bombázás miatt, hanem a földi harcok során hunytak el.

Rengeteg civil áldozatot is követeltek a légi támadások

Korabeli szemtanúk, jelentős túlzással több ezer, a június 2-i légi csapásban elhunyt katonára és polgári személyre emlékeznek. Annyi bizonyos, hogy a német katonák mellett nagyon sok civil, szolnoki áldozata is volt, csak a június 2-i légi támadásnak.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség 2016-ban emléktáblát állított az egykori légoltalmi épület falán, melyet Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotott

– Szolnok a második világháborúban, akárcsak a korábbi évszázadok csatározásainál is, átkelési, közlekedési csomópontnak számított – beszélt az okokról Magó Károly, aki a téma szakértőjeként korábban tanulmányt is írt Szolnok bombázása kapcsán. Évszázadokkal ezelőtt a Tisza szolnoki szakasza és a tiszai híd volt a célpontja a megszálló seregeknek, míg a második világégés alatt a város vasútjára fókuszáltak az ellenséges alakulatok. A második világháborúban a vasútállomáson bázist vertek itt olasz és német szállítóparancsnokságok is, sőt a német hadsereg egyik jelentős katonai egészségügyi szűrőállomása is. Miután a szovjet csapatok elfoglalták a várost, sűrű forgalmú kórházvárosnak is számított Szolnok. Nem véletlen, hogy mint fontos stratégiai hely, Szolnok célpont lett 1944-től a szövetségesek számára.

Ráadásul pont stratégiai fontossága miatt több hadsereg is bombázta a várost:

  • 1944. június 2-tól szeptember 19-ig az amerikaiak bombázták a repülőteret és a vasútállomás környékét;
  • néhány hetes szünetet követően, október 8-tól az oroszok intéztek légitámadást a város ellen, egészen november 4-ig;
  • majd miután a vörös hadsereg szállta meg a várost, a német légierő is bombázta Szolnokot, ezzel akadályozva a szovjet hadsereg előrenyomulását.

A második világháború előtti mintegy negyven-ötvenezres város közvetlenül a világégés után alig négy-ötezer lelket számlált…

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!